Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
Abodon, ahol a közel 600 mm-ев csapadékösszeg 68 # többletet" Jelent az átlaghoz képest.A csapadékhiány 10-20 #-ot ért el és nagyobb területeken a Balatontól keletre, a Duna-Tisza- közének északkeleti részén és a Tiszántúl északi felén fordult elé. A legnagyobb hiány, 48 $>, Kecskeméten /Bács-Kiskun m./ mutatkozott. A rövid idő alatt hullott nagy csapad ék о к 5/a. alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást májue 16-án Nagygeresden /Vas m./ észlelték, ahol 2 perc alatt 12,0 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 1000 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még junius 19-én Átányban /Heves m./, ahol 10 percen át 523 liter/s.ha hevességgel 31,4 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 88,3 mm-t, julius 14-én Jánkmajtison /Szabolcs-Szatmár m./ észlelték, ahol a zápor hevessége 90 percen át 163 liter/s.ha volt, Makkoshotykán /Borsod-Abauj-Zemplén m./ pedig julius 25-én 84,0 mm csapadékot mértek, ami 90 percen át 155 liter/s.ha hevességet jelent. Az 5/b. táblázatban a 24 óra alatt mért, 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Április, májue, junius, julius, augusztus és szeptember hónapokban észleltek 50 mm- nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen Júniusban hullott 50 mm-en felüli csapadék. Nagykiterjedésü felhőszakadások voltak junius 11-én és julius 20-án, amikor a Dunántúl nagyrésze kapott 50 - 140 mm-es csapadékot. Julius 20-án Parkasgyepün /Veszprém m./ 140,5 mm, Halimbán /Veszprém m./ 136,0 mm, junius 11-én a Kozári-menedéfcháznál /Pécs, Baranya m./ 124,1 mm és Árpádtetőn /Mánfa, Baranya m./ 112,4 mm csapadékot mértek. A január 9-i, május 30-i, a junius 10- és 11-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek, a napoknak csapadéktérképét is közöljük. A napi csapadékmennyiségeket б/a.alatt táblázatosán ha- vonklnt foglaljuk össze 108 állomásra vonatkozóan a csapadékos napok számának és a csapadék havi összegének feltüntetésével. A táblázatban az 0,1 mm-nél kisebb szitáló esőt,esőt, havat, ill. havasesőt vesszővel,ponttal,csillaggal illetve ponttal és csillaggal jelöltük, továbbá a csapadékadat mellett a jégeső, havaseső vagy hó megjelölését is alkalmaztuk.Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirat! anyagban találhatják meg az olvasóink. A 6/b. rajz a csapadékviszonyok szemléltetése céljából évi áttekintésben folyamatosan ábrázolja a napi csapadékadatokat 40 állomásra vonatkozóan, az előző évi 20 állomással szemben. Az ábrákból megállapítható, hogy 1959-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius,julius és december voltak. Legszárazabb hónap február volt, amikor sok helyen nem is hullott mérhető csapadék, sőt egy - két helyen egyáltalában nem észleltek csapadékot. Igen csapadókszegény volt még október is, amikor általában 1-3 napon hullott mérhető csapadék. *v. A 7.táblázat a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 677 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal vilá- 253
