Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

legnagyobb hiányt, 47 $-ot, Berettyóújfalun /Hajdu-Bihar m./ észlelték.

Az ősz /szeptember 1 - november 30/ rendkívül szárazságával tűnt ki. Szeptemberben a Körösök vidékének egy kis részétől eltekintve a csapadék sehol sem érte el az átlagost. Tulajdonképpen az egész hónapban egyetlenegy alkalommal a hónap végén volt számottevő eső,s szeptember 27-től több mint egy hónapon át gyakorlatilag nem volt semmi csapadék. Novemberben már többször volt kisebb eső, de ezeknek összege c^ak az ország déli részén érte el az átlagot. Az ország északkeleti részén ilyen kevés csapadékot ősszel még sohasem észleltek. A csapadékmennyiség csak a Dráva alsó szakaszának vidékén, a Mecsekben, a Körösök határmenti vidékén, a Bükk és Mátra egyes állomásain haladta meg a 100 mm-t. A Dunántúl északi szegélyén, továbbá Borsod megye északi részén azonban 50, sőt az utóbbi vidéken egyes helyeken 25 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. A legkevesebb csapadékot is itt a borsodmegyei Telkibányán észlelték, ahol az ősz folyamán csak 14 mm esett. A legnágyobb csapadékmennyiség is csak 144 mm volt Felsőszentmártonban /Baranya m./.

A 40 éves átlaghoz képest az egész országban valamennyi állomás átlagonaluli csapadékot észlelt, ami eléggé szokatlan és kellőképen kidomborítja az ősz rendkívüli szárazságát. Legkisebb volt a hiány a Tiszántúl középső tájain, ahol 20-40 $-os értékek mutatkoznak, ellenben a Dunántúlon alig van olyan terület, ahol az átlag felét elér.te volna a csapadékmennyiség. Hasonlóan száraz volt az északi hegyvidék is, s egyes helyeken а свара- dékhiány 70-80 $-ot tett ki. A legnagyobb csapadékhiány, 85 $, Sátoraljaújhelyen és Bodva- szilason /Borsod-Abauj-Zemplén m./ mutatkozott, mig a legkisebbet, 14 $-ot, Körösszakálon /Hajdu-Bihar m./ észlelték.

Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti.

A csapadékviszonyok az ország legnagyobb részén kedvezően alakultak, mivel a növénytermesztés szempontjából legfontosabb hónapok: május, junius és julius csapadékmennyisége általában felülmúlta az átlagot. Az augusztus második felében fellépett szárazság már akkor kezdődött, amikor a növényzet csapadékigénye kisebb, s igy a szárazság kedvezőtlen hatása inkább az őszi mezőgazdasági munkáknál jelentkezett. Az öntözési félév folyamán a legtöbb csapadékot a Dunántúl kapta, ahol a Dráva mentén, a Rába felső folyása vidékén és a Bakony nyugati oldalán 600-700 mm volt a féléves csapadékmennyiség.A Dunántúl nyugati felében, valamint az Északi-hegyvidék egyes részein 500 - 600 mm esett és nagy területen haladta meg a 400 mm-t az időszak csapadéka. A Dunántúl keleti felében és az Alföld legnagyobb részén 300-400 mm csapadékot mértek és a Duna-Tisza-közén, valamint a Tiszántúlon nagy foltokon 300 mm-nél kisebb volt a csapadék, A legtöbb csapadék, 704 huh, a Veszprémméч

gyei Farkasgyepiin hullott, mig a legkevesebb csapadékot, 159 mm-t, Kecskeméten mérték.

A 40 évi átlaghoz képest is országosan kielégítő volt az öntözési félév csapadék- mennyisége. Csapadéktöbblet az ország területének kétharmadán mutatkozott, 8 nagyobb foltokon a 20-40 $-ot is elérte. A legnagyobb csapadéktöbblet nem ott található, ahol a legtöbb csapadék hullott, mert ezeken a helyeken az átlagérték magasabb, hanem a borsodmegyei- 252 -