Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
V. I D 0 J Ä R Ä S 1. Az időjárás alakulása. 2. A csapadék évi megoszlása 1959-ben. 3. A csapadék évszakonkinti megoszlása. 4. Az öntözési félév csapadéka. 5. Rövid idő alatt hullott nagy csapadékok. 6. Napi csapadékmennyiségek 1959-ben. a. / havonkint táblázatban. b. / folyamatosan rajzban. 7. A havi és évi csapadékösszegek. 8. Havi csapadékmennyiségek. 9. Hóvastagságok az 1958/59-i télen. a. / havonkint táblázatban. b. / folyamatosan rajzban. 10. A talajhőmérséklet alakulása. 11. A hőmérséklet napi jellemző értékei. 12. A hőmérséklet ötnapos középértékei. 13. Havi középhőmérsékleti adatok és hőösz- szegek. 14. A napfénytartam havi összegei. 15. A szabad vizfelszin párolgása. 1. AZ IDŐJÁRÁS ALAKULÁSA . a./ Csapadék. A csapadék évi összege. Az 1959.évben a csapadék évi összege az ország nagyobb részén nem érte el az átlagot.Az év folyamán,februárban és az ősz első felében,rendkívüli szárazság jelentkezett, amelynek csapadékhiánya az ország nagyobb részén felülmúlta a csapadékos időszak,junius és julius csapadéktöbbletét. A tél csapadék- mennyisége a februári szárazság ellenére is csak az ország nyugati felében nem volt kielégítő a megelőző év decemberének csapadékbó’sége következtében,mig a tavasz,főleg az ország nyugati és déli részében hozott elegendő csapadékot. A nyár országszerte,de különösen a Dunántúlon esős volt.Augusztus második felében azonban egy ritkán előforduló nagyarányú szárazság kezdődött,amely egészen október végéig tartott, sőt még november is inkább száraz jellegű volt,s nagyobb arányokban az esőzés csak decemberben indult meg.Az év csapadékeloszlása hasonlit az átlagos évi eloszláshoz. A legtöbb csapadékot a délnyugati részek kapták,s a Dráva vidékén a csapadék mennyisége egyes foltokon az 1000 mm-t Is meghaladta és nagy területen 800 mm-nél Is több esett.800 mm-en felüli mennyiség hullott még a Bakony északnyugati részén, a Kőszegi- és Sopron-hegység egyes állomásain, a Mátra és a Bükk legmagasabb pontjain is.600-700 mm-es csapadék főleg az előbbi területekhez csatlakozó részeken esett,míg a Dunántúl és az Alföld nagyobb részén csak 500-600 mm volt az évi csapadéköeszeg.A Dunántúl keleti részén és az Alföldön nagyobb összefüggő területeken csak 400-500 mm eeett, egy-két folton pedig a 400 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. A somogymegyei Ságváron 321, mig Putnokon /Borsod m./ 354 mm csapadékot észleltek.Ezzel szemben a legtöbb csapadék,1057 mm,a zalamegyei Csörnyeföldön esett. Az évi csapadék eloszlását a 2/a. térkép tünteti fel. A 40 éves /1901-1940/ átlagok százalékában fejezi ki az 1959.év csapadékmennyiségét a 2/b.jelü térkép. Az ország területének nagyobb részén kevesebb volt a csapadék az- 249
