Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)

Tartalomjegyzék

átlagnál.A hiány azonban általában az évi átlagnak csak 10-20 $-át érte el s nagyobb területeken a Dunántúl középső részein,a főváros környékén és az Alföld nagyobb részén mutatkozott. A legnagyobb csapadékhiány, 39 %, a borsodmegyei Putnokon Jelentkezett.- Nagyobb összefüggő területen csapadéktöbblet a Dunántúl délnyugati részén,a Kisalföld északi vidékén,a Mátra-Bükk hegység területén,a Duna-Tisza-köze déli részén, valamint a Tiszántúl e- gyes foltjain mutatkozott. A legnagyobb csapadéktöbbletet,39 $-ot,a eomogymegyei Komlósdon találjuk.

A csapadék évszakonkinti.megoszlását a 3/a-d Jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 40 évi átlag százalékában fejezi ki.

Az 1958/59—i tél /december 1 - február 28/ csapadékmennyisége az ország különböző tájain eltérő volt. Decemberben általában bőséges volt a csapadék, mig Januárban főleg Baranya és Borsod megye vidékén az átlagot messze meghaladó mennyiség hullott. Februárban Viszont az egész országban alig volt csapadék s az Alföldön nagy területen semmi csapadék sem esett. így az egész tél csapadékmennyisége az ország kát ellentétes területén,egyrészt főleg Baranya és Bács-Kiskun megyék, másrészt Borsod-Abauj-Zemplén, Heves, Nógrád és Szabolcs megyék vidékén meghaladta a 100 mm-t, mig a többi területen lényegesen kevesebb e- sett, s a nyugati határon Jelentékeny nagyságú területen még 50 mra-t sem tett ki a téli hónapok csapadékösszege.Az emlitett két csapadékos vidék közül az északkeleti tűnik ki, ahol nagykiterjedésben 150 mm feletti csapadékösszeget észleltek, sőt a Mátra, Bükk, Hegyalja egyes pontjain 200 mm-nél is több csapadék hullott. A legnagyobb csapadékösszeg, 235 mm, a Mátra északi oldalán fekvő Somhegyi-csemetekertben jelentkezett. A legkevesebb csapadék, 37 mm, Váton /Vas m./ hullott.

Kedvezőtlenek voltak 1958/59 telének hóviszonyai. December elején volt ugyan egy hidegebb időszak, de ekkor a száraz időjárás következtében csak kevés helyen alakult ki hótakaró, amely december 10-e utáS az enyhe idő következtében el is tűnt. Január 9-e táján hullott csak jelentősebb mennyiségű hó, amikor általában 10-15, az ország déli részén 20 cm-es hóréteg keletkezett. Ez a hóréteg már január utolsó harmadában elolvadt, s igy a száraz és első felében hideg februárban a talajt már nem borította összefüggő hótakaró. Ez a körülmény úgy a növények fagyvédelme, mint a tavaszi mezőgazdasági munkálatok szempontjából kedvezőtlen volt.

A 40 évi átlaghoz képest a két csapadékos terület közül különösen az északkele-r ti tűnik ki ceapadékbőségével.Itt 20-40, hely énként 60-80 $ a többlet,s a Zempléni-hegységben fekvő Háromhután 90 #-os csapadékbőség jelentkezett. A délnyugati csapadékos területen csak 10 - 20 #-oí tesz ki a többlet, minthogy egyrészt kevesebb volt a lehullott csapadék, másrészt pedig az átlagok itt magasabbak, mint a szárazabb északkeleti részeken. Nagyobb összefüggő területen a Dunántúlon mutatkozott jelentős csapadékhiány, ahol az átlagos csapadéknak csupán 40-60 hullótt, s igy a hiány 40-60 % volt. A legnagyobb hiány, 60 jí, a- 250