Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
zammérési adatok közlését és felrakását elhagytuk s egyrészénél ezideig csak írott vizho- zamgörbét«я. többinél pedig napi középvizhozamadatokat közlünk. Azoknál az állomásoknál, ahol napi középvizhozamadatokat közlünk, a vizhozamgör- bék kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egy- másrahatása következtében /visszaduzzasztás, leszívás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádnál, ahol a Hármas -Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgörbéje tartozik. A vízhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A napi középvlzhozamadatok közlésénél olyan elrendezést követtünk, hogy az össze- tartozó vízállás- és vizhozamadatok egymás mellé kerüljenek. A közbepótolt vízállásoknak megfelelő vizhozamadatokat, továbbá a vízhozamok évi szélsőséges értékeit a vízállásoknál használt jelölésekkel tettük feltűnőbbé, hasonlóan jelöltük meg a jeges időszakok vizho- zamadatait. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában megbízható módon általában még nem végezhettük el, azonban a Hernád hidasnémeti vizhozamada- tai már kisérletképen redukált értékek. A napi középvlzhozamadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáló időszak havi és évi jellemző adatait a fajlagos értékekkel együtt. A havi lefolyt vízmennyiséget a vizgyüjtőterületre átszámított vizoszlop- magasságban is megadtuk. összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában 1949/58/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizho- zammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizhozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva, javítottunk, de ezt a javítást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. Külön táblázatban foglaltuk össze a vizhozamadatok évi tartósságát - eltérően a vizállástartósságtól - a napok számának függvényében úgy a tárgyévre, mint az összehasonlításul szolgáló időszakra vonatkozóan. A napi középvizhozamadatoknál közölt tárgyévi havi középvizhozamokat ábrában is összehasonlítottuk az átlagos havi középvizhozamokkal, valamint azoknak a táblázatban nem közölt szélsőséges értékeivel. Az ábrán feltüntettük az előző óv november és december havi adatait is, hogy úgy a hidrológiai, mint a naptári év áttekinthető legyen. 7« Vizállásgörbék. Ebben a részben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg, de a leolvashatóság fokozása céljából a folyókat a vizjátéknak megfelelően két csoportba soroltuk s a nagyobb és kisebb folyók vizállásgörbéjét nem ugyanabban a léptékben ábrázoltuk. A nagyobb folyók vizállásgörbéi között - hogy a mellékfolyók betorkolására a 11
