Vízrajzi Évkönyv 64., 1959 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
figyelmet felhívjuk - a vízrendszernek megfelelően a kisebb folyóknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait • is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kívül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk. 8, Külön tábla ad áttekintést a tél járviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével. 9. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajz- bafn ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igaaodik /Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gönyü-budapesti, a Budapest alatti,továbbá a Szolnok feletti és alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát .A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946/58,a Tiszán 1949/58 évek átlagos tartósságával. 10. A közölt hordáiékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, ill. az 1959. évi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük. A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozammérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük. IV. Felszín alatti vizek. 1. A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani év szerint a fejezet előtt közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk, törzsszámúk megjelölésével. Ezeknek anyagát a Vízrajzi Szolgálat kéziratban őrzi. A november 1-ével kezdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középv'ízállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint az 5, 10, 15 és 20 éves átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállított mutató könnyíti meg. 2. Talaivlzállási görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, 12
