Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
ány, 54 %, a békésmegyei Csorváson jelentkezett. A napi csapadékmennyiségeket ábrázold 5. azáiau rajz a csapadék időbeli megoszlását világitja meg részletesen.Ugyanannak a 20 állomásnak az adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos MeteoroLógiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1958-ban a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius, március, december voltak. Legszárazabb hónap május volt,igen csapadékszegény volt szeptember és juliue is. A ö.táblázát a havi és évi csapadékösszegeket sorolja fel 677 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlalőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talajvizszin- éezlelési adatok közlésénél alkalmazott v'zgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 192.oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 12 állomás adataival bővitettük, viszont a múlt évben közöltek közül 6 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. A táblázatokban még további 260 CBapadékmérő állomást sorolunk fel az egyes vízgyűjtők szerint csoportosítva. Az adataival közölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma mintegy 110 állomáson,főleg az ország északkeleti megyéiben ,meghaladta a 100-at. A legtöbb esős nap /126/ Kékestetőn /Heves vn/, a legkevesebb /70/ pedig Tiezaföldváron /Szolnok vm/ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlitást. Az előző Évkönyvben szereplő állomásokról közöljük az adatokat jelen kötetben is. Az ábrákból kitűnik junius nagy csapadékbősége, de jelentős csapadék hullott december, november és március hónapokban is. Rendkivül száraz hónap volt május, azonban szeptemberben is nagy csapadékhiány mutatkozott. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást junitis 19-ón Váton /Vas vb/ észlelték, ahol 7 perc alatt 27,2 mm csapadék esett, igy a zápor hfeveseége 648 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még július 22-én Csurgón /Somogy vn/t ahol 9 percen át 597 liter/s.ha hevességgel 33,2 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 87,5 mm-t, május 28-án Mátyásdombon /Fejér vb/ észlelték, ahol a zápor hevessége 35 percen át 417 liter/s.ha volt, Monokón /Borsod-Abauj- 242
