Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
Zemplén vm/ pedig junius 12-én 73 mm csapadékot mértek, ami 180 percen át 68 liter/s.ha hevességet jelent. A 8/b. táblázatban a 24 óra alatt mért, 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Január, február, április és december kivételével minden hónapban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen júniusban hullott 50 mm-en felüli csapadék. Nagykiterjedésü felhőszakadások voltak junius 10-13 között, amikor az ország nagyrésze kapott 4 nap alatt 40-200 mm-cs csapadékot. Junius 12-én Királyszálláson /Veszprém vm/ 193,0 mm, junius 11-én Kékeetetón 160,7, Adonyban /Fejér vm/ junius 12-én 157,0 és junius 11-én Hollóstetón /Borsod-Abauj-Zemplén vm/ 150,0 mm csapadékot mértek. A junius 10-13-i négynapos, a junius 28-i, junius 29-i és november 1-i nagy esőzések csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. Az 1957/58-i télen észlelt hóvastagságokat a 9. ábra tünteti fel 50 állomásra vonatkozóan. A tél folyamán november végétől több megszakítással március végéig volt számottevő hótakaró, amelynek vastagsága a síkságokon általában 5-20, a hegyes vidékeken 20 - 30 cm-t tett ki. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 35 cm-t, Nyirbélteken /Szabolcs-Szatmár ve/ március 10-én mérték. Sopronban /Győr-Sopron vm/ és Hatvanban /Heves vm/ március 13-án illetve 24-én 34 cm-es hóvastagságot észleltek. Legkorábban november 30-án több helyen, legkésőbben pedig április 11-én Barcson /Somogy vm/ észleltek havat. b./ Hőmérséklet. Az 1958. évben az évi középhőmérséklet általában 0,4 - 0,9 fokkal magasabb volt a törzsértéknél, a Kis-Alföld és az északi hegyvidék egy részén azonban megfelelt az átlagnak. Az átlagkörüli hőmérsékletű januárt az előző évhez hasonlóan igen enyhe február követte. A tavasz első hónapja, március nagy visszaesést hozott. A hűvös idő április végéig tartott. Májusban meleg, nyárias időjárás köszöntött be, junius középhőmérséklete ezzel szemben nem érte el az átlagot. Az év második felében a hőmérséklet tekintetében nem volt jelentékeny ingadozás, mert minden hónap középhőmérséklete többé-kevésbbé felülmúlta az átlagot. Az év folyamán figyelemreméltó eltérést csak a február és a május mutatott a törzsértékektől, éspedig pozitiv értelemben. A legerősebb lehűlés országszerte januárban jelentkezett, többnyire 28 és 31-e között, de néhány helyen 4-5-én, vagy 9-én. Értéke -15, -20 C°, a Dunántúlon többfelé csak -10 C° körül volt. Országos viszonylatban a legnagyobb hideget Putnokon jegyezték fel,ahol január 28-án -21,6 C°,sőt a talaj mentén -23,7 C° volt a minimum.A legnagyobb nyári meleget Julius közepén, vagy augusztus elején mérték, amikor a hőmérséklet 33-36 C°-ig emelkedett, sőt Asotthalmon 38,4 C° volt julius 17-én a maximum. Január eleje és vége hideg, mig a közepe jóval enyhébb volt az átlagnál. Az 1957- 243
