Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
jégzajláat./ A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások /legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás/. A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vízállás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni. Összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat.Emellett azonban közöljük a^közelmult időszak, legtöbbnél az 1948/57 évek összefüggő tizéves jellemző adatsorait is. Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati érték- nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél | LNV |-ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, merk a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való Összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak. Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak'részletes felvilágosítást. Az 1934.évi Évkönyvben /69 - 72 oldal/ közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat külön kimutatásban összefoglaltuk. /32-34.oldal./ Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 4. részben közölt gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy ösz- szehasonlitásokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk. A tárgyévre vonatkozó, illetve az összehasonlításul közölt tizéves tartósságokat rajzban ábrázoltuk. Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet.- 9 -
