Vízrajzi Évkönyv 63., 1958 (Budapest, 1960)
Tartalomjegyzék
A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vizállás- közökkel dolgozunk.de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. Néhány fontosabb mércére mindezideig.csak régi vizhozammörbét és a jellemző víz- hozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelőszámu vizhozammérés hiányában jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E vizhozamgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések pontjai tőle balra esnek.A tetőzésnél kapott mérési pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. A fontosabb vízmércék közül azoknál, amelyeknél megfelelőszámu vizhozammérés a- lapján jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbét szerkeszthettünk, a jellemző vizhozammérési adatok közlését és felrakását elhagytuk s egyrészénél ezideig csak Írott vizhozamgörbét , a többinél pedig napi középvizhozamadatokat közlünk. Azoknál az állomásoknál, ahol napi középvizhozamadatokat közlünk, a vizhozamgör- bék kisvizi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egy- másrahatása következtében /visszaduzzasztás, leszivás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a- lefolyó vizmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádnál, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgörbéje tartozik. A vízhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A napi középvizhozamadatok közlésénél olyan elrendezést követtünk, hogy az összetartozó vízállás- és vizhozamadatok egymás mellé kerüljenek. A közbepótolt vízállásoknak- 10
