Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)

Tartalomjegyzék

Értékük 20-23 СО volt, az átlagtél való eltérés általában +1 fokon belül maradt. A legmagasabb hőmérséklet 35-38, Pécsett és Baján 39 C° volt, 5-6-án vagy 8-9-én. A legalacsonyabb hőmérsékletet, 8-12 C°-ot általában 29-én, keleten és délen néhol 17-19-e vagy 23- 25-e között mérték. A nyári napok száma nyugaton 13-18, a többi vidéken 20-26, a hőségnapoké 8-11 volt. A hónap elején 2-4 forró nap is előfordult.

Augusztus az átlagosnál hűvösebb volt, csak 7-e és 16-a között lépett fel meleg időszak. A havi középhőmérsékletekben jól mutatkozik az Alföld és a Dunántúl, illetve a hegyvidék ellentéte. Mig a Dunántúlon és északon 18-19 C°-os, addig az Alföldön csaknem mindenütt 20-21 C°-os középhőmérsékletek fordultak elő. A hőhiány nyugaton -1, -1,5 fok,a többi vidéken csak néhány tizedfok volt, sőt északkeleten némi többlet ie mutatkozott. A legmagasabb hőmérséklet a Dunántúl nyugati felén 28-32, az ország t'öbbi részén 32-38 C° volt, sőt Ásotthalmon 39,7 C°-ot, Turkevén 39,6 C°-ot mértek. A maximum 11, 12 vagy 14-én lépett fel. A legalacsonyabb hőmérséklet 23-24-én vagy 30-31-én állott be, amikor a haj- nali lehűlés 5-8 C°-ig terjedt. A nyári napok száma az ország legnagyobb részén 16 - 20, nyugaton és északon ellenben csak 10 körül volt. Hőségnap nyugaton vagy egyáltalán nem, vagy csak néhány fordult elő, hazánk többi részén pedig 5-20-at észleltek.A Pécs-Nyiregy- háza vonaltól délkeletre még 1-3 forró nap is volt.

Szeptemberben átlagalatti és feletti hőmérsékletű időszakok váltogatták egymást. A középhőmérséklet általában kevéssel az átlag alatt maradt. Értéke országszerte 14-17 C° volt. A hiány csak északnyugaton érte el az 1 fokot, másutt néhány tizedet tett ki. Délen és északkeleten egyes helyeken 0,1-0,2 fokos többlet is előfordult. A legmagasabb hőmérsékletet 9 - 10-én mérték 27-29 C°-os értékkel. A legerősebb lehűlés általában 1-5 C° -ig terjedt, északkeleten helyenkint a 0 C°-ot is megközelítette. Az utóbbi vidéken sokfelé volt már talajmenti fagy. A minimumok a Dunántúlon többnyire 15-16-án, az ország többi részén 26-28-a között állottak be. A nyári napok száma délen még elérte a 10-et, nyugaton csak 1-4, egyebütt 5-9 volt. Fagyos és hőség-nap nem fordult elő.

Október első harmadában az átlagnál hidegebb, további részében enyhe időjárás u- ralkodott. Csupán a déli megyékben érték el a 11-12 C°-os havi középértékek a sokévi átlagot. Az ország többi részén a 9-11 C°-os középhőmérsákletek általában fél fok körüli, a nyugati határszélen és az északi megyékben 1 fokot megközelítő hiányt mutatnak. A legmagasabb hőmérséklet országszerte 19-20-án lépett fel 19-23, helyenkint nyári meleget is megközelítő 24-25 C°-kal. Hajnalban azonban rendszeresen erős lehűlések léptek fel. A havi minimumot 5-e és 7-e között mérték, a déli megyékben, a Balaton környékén és Budapesten 0,5-től 3 C°-ig, egyebütt 0-tól -5 C°-ig terjedő lehűléssel. Nyári nap már sehol sem volt, fagyos nap ellenben az Alföld közepén és az északi hegyvidéken már 2-6 fordult elő.

November enyhe idájárást hozott, amelyet csak a hónap közepén szakított meg hidegebb időszak.E hidegebb időszak és a 30-án fellépett erős lehűlés ellenére is 1-2,5 fokkal múlták felül az 5-7 C°-os havi középhőmérsékletek a sokévi átlagokat. A legmagasabb- 233 -