Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
hőmérsékletet az 1-e és 7-e közötti napokon mérték, a legtöbb helyen 6-án. Értéke általában 18-21, északon 14-18 C° volt. A legalacsonyabb hőmérséklet kevés kivétellel 30-án lépett fel, amikor -6, -9 C°-ig hült le a levegő. A fagyos napok száma az ország nyugati felébén 4-8, keleten 9-12 között volt. Téli nap azonban csak a dunántúli hegyvidékeken,é- szakon, valamint a Kis- és Nagy-Alföld legmélyebb részein fordult elő. A talajmenti rétegben északon és keleten -10 0° alá hült le a levegő 21-22-én. November 30-án országszerte 2-5 cm,az Alföld mélyebb fekvésű helyein 10 cm mélységig fagyott volt a talaj. December az átlagnál kissé hidegebb volt. A hideg időjárást 9-e és 20-a között enyhe napok váltották fel, igy a hőhiány általában csak néhány tizedfok volt, csak keleten és délkeleten érte el az 1 fokot. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon és a Duna-Ti- sza-közén 0, +1 C°, az ország többi részén 0 C°-nál alacsonyabb volt, de a -1 C°-ot nem érte el. A legmagasabb hőmérséklet 13-14-én jelentkezett, amikor a felmelegedések elérték a 13-18 C°-ot. A legerősebb lehűlés az ország nyugati felében és északon -5, -10 C°-ig terjedt, mig délkeleten többfelé -20 C° alatti hőmérsékleteket is észleltek. A minimumot többnyire 1-2-án vagy 4-5-én mérték. A fagyos napok száma 23-29, a téli napoké nyugaton 7-10, keleten 10-14 volt. Északon és keleten 1-4 zord nap is előfordult. A talajfagy 1-5-éig,többfelé 9-éig 5-10 cm, Kisvárda és Baja vidékén 20 cm mélységig hatolt. 23-átől a hónap végéig ismét volt 2-5 cm mélységű t.alajfagy. A 10./ alatti rajz 12 állomásról a hőmérséklet ötnapos középértékeit szemlélteti.összehasonlításul az 50 éves átlagokat és szélső értékeket is felraktuk. Az ábrából szembetűnően leolvasható január,május, augusztus és szeptember jelentékeny hőhiánya, valamint február, március, junius és november hőtöbblete. A 11./ alatt közölt ábrák a havi középhőmérsékleti adatok és hőösszegek értékeit tüntetik fel az előbbi 12 állomásról. Az ábrákon alkalmazott külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi hőösszeget pedig külön megadjuk. A leolvasható havi középhőmérsékleti adatok világosan mutatják január,május, augusztus és szeptember hőhiányát, valamint február, március, junius és november hőtöbbletét. Az évi hőösszegek mindenütt meghaladták az átlagértékeket. A 12./ alatti rajzon a talajhőmérséklet alakulását szemléltetjük Budapest, Sopronhorpács /Győr-Sopron vn^, Martonvásár /Fejér vm/, Homokszentgyörgy/So- mogy vm/, Kompolt /Heves vm/, Kecskemét /Bács-Kiskun vn/, Kisvárda /Szabolcs-Szatmár vn/, Tiszaörs /Szolnok vm/ és Mezőhegyes /Békés vm/ állomásokról. Hogy az év talajhőmérséklet! alakulása áttekinthető legyen, az előző év november és december havi adatait is közöljük. Az ábrákból kitűnik, hogy a talajfagy több helyen rövidebb ideig már novemberben és decemberben jelentkezett, de hosszabb ideig tartó talajfagy általában csak január közepétől 234
