Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
fp évben közöltek közül 57 állomás adatait a hiányos észlelések miatt elhagytuk. A táblázatban még további 248 csapadékmérő állomást sorolunk fel az egyes vízgyűjtők szerint csoportosítva. Az adataival közölt csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma néhány helyen meghaladta a 100-at. A legtöbb esős nap /114/ Gallyatetőn /Heves vm/, a legkevesebb /60/pedig Kálózon /Fejér vn/ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. Az előző Évkönyvben szereplő állomásokról közöljük az adatokat jelen kötetben is. Az ábrákból kitűnik julius és május csapadékbősége, de jelentős csapadék hullott februárban és júniusban is. Rendkívül száraz hónap volt október, azonban márciusban is nagy csapadékhiány mutatkozott. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok ' 8/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást február 17-én Szentpéterföldén /Zala vn/ észlelték,ahol 3 perc alatt 8 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 445 liter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még julius 15-én Nyírmeggyesen /Szabolcs-Szatmár vm/, ahol 40 percen át 325 liter/s.ha hevességgel 78 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 194,1 mm-t, julius 12-én Letkésen /Pest vn/ észlelték, ahol a zápor hevessége 110 percen át 295 liter/s.ha voít, Kiskomáromban /Zala vn/ pedig juniüs 18-án 82 mm csapadékot mértek, ami 90 percen át 152 liter/s.ha hevességet jelent. ■ A 8/b. táblázatban a 24 óra alatt mért, 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Január és március kivételével minden hónapban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen júliusban hullott 50 mm-en felüli csapadék. Nagykiterjedésü felhőszakadások voltak julius 10-15 között, amikor az ország nagyrésze kapott 50-110 mines csapadékot. Julius 12-én Letkésen /Pest vn/ 194,1, julius 11-én Ötvösön /Veszprém vn/ 112,9 és Bokodon /Komárom vn/ 101,6, mig julius 10-én Csornán /Győr-Sopron vn/ ugyancsak 101,6 mm-t mértek. A május 5-i, julius 11-i, október 22-i és november 11-i nagy esőzések az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. Az 1956/57-i télen észlelt hó vastagságokat a 9. ábra tünteti fel 50 állomásra vonatkozóan. A tél folyamán december végétől néhány napos megszakítással február elejéig volt jelentékeny hótakaró, amelynek vastagsága a síkságokon o-20'cm, a hegyes vidékeken 20-35 cm-t tett ki. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 36 cm-t, Szentgotthárdon /Vas vn/ január 16-19-én mérték.Mátraházán /Heves vn/ és a Garadnavölgyi Tógazdaságban /Borsod-Abauj-Zemp- lén vm/ február 2-án 35 cm-es hóvastagságot észleltek.- 230 A
