Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
Legkorábban november 2-án több helyen, legkésőbben pedig május 27-én Mátraházán /Heves vn/ észleltek havat. b./ Hőmérséklet. Az 1957. évben az évi középhőmérsékletek 0,1 - 1,0 fokkal magasabbak voltak a törzsértékeknél. Az átlagnál hidegebb januárt rendkivül enyhe február követte. A március és az április ugyancsak átlagfeletti hőmérsékletű volt.Ezután a május visszaesést hozott, nagy negativ hőmérsékleti eltérésekkel. A nyár első két hónapja, junius és julius az átlagnál melegebb volt, de augusztusban már csak északkeleten fordultak elő jelentéktelen pozitív eltérések, s az ország legnagyobb részén a középhőmérséklet nem érte el az átlagot. Szeptember hűvösebb időjárása után október hőmérséklete átlagkörüli volt, s az enyhe novembert pedig hideg december követte. Az év folyamán figyelemreméltó eltérést a törzsértékektől csak február és május mutatott. Az 1957. évben a legerősebb lehűlés általában januárban, a keleti részeken egyes helyeken decemberben jelentkezett -13, -22 C° közötti minimumokkal. A legalacsonyabb hőmérsékletet, -25,2 C°-ot, Lovászpatonán /Veszprém va/ mérték január 18-án. A legerősebb felmelegedés júliusban, délen és keleten helyenkint augusztusban lépett fel, 36-39 C°-os csúcsértékkel. A legmagasabb hőmérséklet 39,7 0° volt ísotthalmon /Bács-Kiskun vm/. Január első felében enyhe időjárás uralkodott, csak 14-16-a közötti havazás után vette át a hideg levegő az uralmat. Ezzel beállt az 1956/57-es tél utolsó hideg időszaka, amely a hónap végéig.tartott. A havi középhőmérséklet az ország egész területén a fagypont alatt maradt, általában -2, -4 C° közötti értékkel. A hideg központja az ország délnyugati, máskor télen legenyhébb tájain volt, -4 C° alatti középhőmérséklettel. A legmagasabb hőmérsékletet általában 7-e és 10-e között mérték. Értéke a Tiszántúlon 4-6 C°, északnyugaton 9 C°-on is felül volt. A legerősebb lehűlés általában -14, -20, kivételesen -25 C°-ig terjedt 18-a és 21-e között. Január 18-án Lovászpatonán -25,2 C°-ot mértek. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ száma 28-31, a téli napoké /amikor a hőmérséklet napi legmagasabb értéke is 0 C° alatt maradt/ 10 - 18 volt. A zord napok száma /amikor a legalacsonyabb hőmérséklet -10 C° alatt van/ délnyugaton 10-12, ezzel szemben északkeleten csak 2-4 volt. A talajfagy 20-25 cm mélységig terjedt. Február rendkívüli enyheséget hozott. Csak a hónap elején és végén maradt a napi középhőmérséklet néhány napon át az átlag alatt. A 2-5 Cű-os havi középértékek 3-4 fokkal múlták felül a sokévi átlagot.Budapesten 1957 februárjának középhőmérséklete 10,5 C°- kal volt melegebb, mint 1956 februárjáé. A legnagyobb felmelegedés a Dunántúl déli részén meghaladta a 15, itt-ott a 16 C°-ot is, és csak északon maradt egyes helyeken a 12 C° a- latt. Az ország déli és északi részein a hőmérsékleti maximum 18-án, másutt inkább 9-10- én, vagy 15-én állott be. A legerősebb lehűlések igen mérsékeltek voltak: értékük nyuga-t tor -2, -5, keleten -3, -7 C° 1-én, 23-án vagy 27-28-án. A fagyos napok száma általában 231
