Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)

Tartalomjegyzék

dány volt /Szab.-Szat. vn/, ahol a lehullott csapadék 68 ^í-kal volt kevesebb az átlagnál. Az öntözési félé у.Illetve a tenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti. Mivel a félév hónapjai közül április, augusztus és szeptember, de különösen ju­nius száraz jellegűek voltak, május és julius csapadékbősége ellenére a csapadék mennyi­sége nem volt nagy. Az ország területének nagyobb részén 300 - 400 mm-t tett ki a félév csapadékösszege s csak Dunántúl nyugati felén, az északi és keleti határszélen esett 400- 500 mm,míg a Dunántúlon nagyobb foltokon 500-600 mm volt a félév csapadékösszege.A legna­gyobb csapadékösszeget, 713 mm-t, Dobogókőn /pest vn/ észlelték. Az Alföldön nagyobb ösz- szefüggő területeken azonban a 300 mm-t sem érte el a félév csapadékának összege, a leg­kisebb mennyiség, 233 mm, Rákóczifalván /Szolnok vn/ hullott. A 40 évi átlaghoz képest az ország területének több mint a felén meghaladta az átlagot a félév csapadékösszege.A többlet nagysága azonban általában csak 10-20 ?£-ot tett ki s 30-40 i° csak foltokban jelentkezett a Dunántúl északi felén, továbbá az északi és a keleti határszélen.A pestmegyei Letkésen észlelt 100 %-os többlet kiugró értéket mutat. Nagyobb területre kiterjedő hiány a Dunántúl déli részén és az Alföldnek a Mátra-Bükk vi­dékétől délre eső tájain jelentkezett, amelynek értéke általában 10-20 i* volt. A legna­gyobb hiányt, 34 $-ot, Pécs-Misinatetőn /Baranya vn/ észlelték. Az öntözési félévben a csapadékhiány ellenére az esőzés időbeli eloszlása nem volt kedvezőtlen,mert májusban és júliusban elegendő volt a csapadék, s a nagyobb száraz­ság csak szeptemberben kezdődött, amikor a növényzet vizigénye csökkent, igy a szárazság inkább az őszi mezőgazdasági munkákra volt ártalmas. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 5.számú rajz a csapadék időbeli megoszlását világítja meg részletesen. Ugyanannak a 20 állomásnak az a- datait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban ta­lálhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segéd­eszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1957-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: julius, május és február voltak. Legszárazabb hónap október volt, amikor általában csupán 1-3 na­pon át hullott mérhető csapadék. Igen csapadékszegény volt március is. A 6. táblázat a havi és évi ___caapadékösszegeket so­rolja fel 671 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal vi'lágitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jelle­meznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a ta­la jvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosi- tottuk. /Vázlatot lásd a 184 oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 22 állomás adataival bővitettük,viszont a múlt- 229 ­V ^

Next

/
Thumbnails
Contents