Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)

Tartalomjegyzék

3ebb vagy feljebb keletkezett jégdugó, vagy jégtorlaez befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./

A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások, /legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás./

A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vízállás/, továbbá egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hoeszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni.

összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait,

e

mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vízjárás! viszonyokat. Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél az 1947/56 évek összefüggő tizéves jellemző adatsorait is.

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati értéknélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél |ÍNY1-ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig IKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1-én ' észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 сш/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak.

Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást.

Az 1934.évi Évkönyvben /69 - 72 oldal/ közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat külön kimutatásban összefoglaltuk. /32-34.oldal./

Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 4. részben közölt gyakorisági és tartőaaági adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy ösz- szehasonlitásokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is- 9 -