Vízrajzi Évkönyv 62., 1957 (Budapest, 1958)
Tartalomjegyzék
meghatároztuk. A tárgyévre vonatkozó, illetve az összehasonlításul közölt tízéves tartósságokat rajzban ábrázoltuk. Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vízállás- közökkel dolgozunk,de péhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a Jellemzó vízállások megjelölésével, Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder feleó határát,, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes Jelenségek magyarázatéhoz szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. Néhány fontosabb mércére mindezideig csak régi vlzhozamgörbét és a Jellemző víz- hozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelőszámu vizhozammérés hiányában Jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E vizhozamgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések adatai a görbétől Jobbra, az apadásnál végzett mérések pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapott mérési pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal húztak ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozáeok miatt már nem teljesen meghízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek át- számításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük, A fontosabb vízmércék közül azoknál, amelyeknél megfelelőszámu vizhozammérés a- lapján jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbét szerkeszthettünk, a Jellemző vizhozammérési adatok közlését és felrakását elhagytuk s egyréezénél ezideig csak Írott vlzho- zamgörbét. a többinél pedig napi vlzhozamadatokat közlünk. Azoknál az állomásoknál, ahol napi vlzhozamadatokat közlünk, a vizhozamgörbék kisvizi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vizfolyáeok kölcsönös egy- másrahatása következtében /visezaduzzasztás, leszívás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a helyzet pi.Csongrádinál, ahol a Hármas-Körös vlsszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, e Így a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgöbéje tartozik. 10 n
