Vízrajzi Évkönyv 60., 1955 (Budapest, 1957)

Tartalomjegyzék

nálatuknál jég okozta duzzasztás és más zavaré hatások miatt óvatosan kell el járni.Jeges viz- ról beszélünk akkor is, ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó, vagy jégtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./

A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások. /Legkisebb, közepes és legnagyobb vizállás./

A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vízállás/, továbbá egy többéves

i

periódus, lehetőleg egy átlagos vízjárása évtized és a közelmúlt időszak havi és .jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni.

összehasonlításra ezúttal is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait.Egyrészt, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vízjárás! viszonyokat, másrészt mert az 1944. és 1945.évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosszabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt ujabb- kelctü Összefüggő tízéves adatsorokat nem tudunk összeállítani. Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél 1946/54 jellemző adatait is.

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati érték- nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek va mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl, Budapestnél |~LWVj -ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat előj Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 2o év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1 —én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 сп/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai* észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak.

Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást.

Az 1934.évi Évkönyvben /69 - 72 oldal,/ közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat külön kimutatásban összefoglaltuk. /33-35.oldal./

Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely viz- 9 -