Vízrajzi Évkönyv 60., 1955 (Budapest, 1957)
Tartalomjegyzék
állás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 4. részben közölt gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy ösz- szehaeonlitásokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk. A tárgyévre vonatkozó, illetve az összehasonlításul közölt tízéves tartósságokat rajzban ábrázoltuk. Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 сш-еа vízállás- közökkel dolgozunk,de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye■is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Kern egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e azó. Héhány fontosabb mércére mindezidáig csak régi vizhozamgörbét és a .jellemző viz* hozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelőszámu vizhozammárés hiányában jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E vizhozemgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink c tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések pontjai tőle báli a esnek. A tetőzésnél kapott mérési pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, ponto zott vonallal jelöljük. A fontosabb vízmércék közül azoknál, amelyeknél megfelelőszárna vizhozammárés a- lapján jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbét szerkeszthettünk, a jellemző vizhozammérési adatok közlését és felrakását elhagytuk s egyrészénél ezideig csak Írott vizhozamgörbét . a többinél pedig napi vlahozaroadatokat közlünk. Azoknál az állomásoknál, ahol napi vizhczamadatokat közlünk, a vizhozamgörbék kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egy- 10 -
