Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)
Tartalomjegyzék
csapadékot.Legtöbb helyen júniusban hullott 50 mm-en felüli csapadék. Nagykiterjedésü felhőszakadás volt november 10-én, amikor Győr-Sopron, Vas és Zala vármegyék nagy része kapott 50-90 mm-es csapadékot. Junius 5-én Csabacsüdön /Békés vm/ 99*5, augusztus 27-én Hévizén /Veszprém vm/ 96*5 és november 10-én Letenyén /Zala vm/ 92*0 mm-t mértek. A máju3 5-i, junius 1-i, a julius 1-i és november 10-i nagy esőzések csaknem az e- gész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. Az 1953/54-i télen észlelt hóvastagságokat a 9. ábra tünteti fel 40 állomásra vonatkozóan. A tél folyamán januárban és februárban alakult ki hosszú ideig tartó hótakaró, melynek vastagsága a síkságokon 10-20 cm,a hegyes vidékeken pedig 40-50 cm volt.A hótakaró legnagyobb vastagságát, 59 cra-t, Magyaróvárott /Győr-Sopron vm/ január 13-án mérték. Bor- zaváron /Veszprém vm/ január 15-én, Mátraházán /Nógrád vm/ február 4-én és 9-10-én 58 ernes hóvastagságot észleltek. Legkorábban december 19-én Barcson /Somogy vm/, legkésőbben március 23-án Mátraházán /Nógrád vm/ észleltek havat. Április 2. és 3. dekádjában rövid időre 3- 8 cm-es hóréteg alakult ki Borzaváron /Veszprém vm/, Mátraházán /Nógrád vm/ és Hámoron /Borsod vnv^. b./ Hőmérséklet. Az 1954.évvel megszakadt az átlagosnál melegebb esztendők sorozata. Az évi közép- értékek 0*5 - 1 fokkal alacsonyabbak voltak a törzsértékeknél.Az előző esztendővel ezemben a hőmérsékletnek nagyobb ingadozásai jellemzik az évet. A rendkivül hideg januárt és februárt enyhe március, hűvös április és átlagos hőmérsékletű május követte. A nyári hónapok közül a junius az átlagnál melegebb, a törzsérték szerint legmelegebb hónapunk, a julius, ebben az évben szokatlanul hűvös volt, az augusztus pedig nem mutatott nagyobb eltérést az átlagtól. Az átlagnál melegebb szeptember után az október és november középhőmérséklete nem tért el jelentősen az átlagtól, mig első téli hónapunk, a december, 2-3 fokos hőtöbblettel zárult. A legerősebb lehűlés az év folyamán januárban vagy februárban jelentkezett -20 és -30 C° közötti minimumokkal. A legnagyobb felmelegedés pedig augusztus közepén vagy végén lépett fel a 35 C°-ot többnyire meghaladó csúcsértékkel. Január országszerte rendkivül hideg volt. A havi középhőmérséklet -5, -8 C° értékei 4-6 fokkal maradtak a sokévi átlag alatt. Csak 16-a és 22-e között fordult elő néhány enyhébb nap. Ebben az időszakban jelentkezett a havi legnagyobb felmelegedés is nyugaton 5-10, keleton 3-6 C° csúcsértékkel. A legerősebb lehűlést a Duna-Tisza közén 3-án, az ország többi részén 27-28-án mérték általában -20 C° alatti, északon a -30 C°-et is elérő hőmérséklettel. A hideg rendkivüliségét mutatja az is, hogy kevés kivételle] országszerte fagyos /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ volt a hónap minden napja s a téli napok /amidőn a hőmérséklet napi legmagasabb értéke is a 0 C° alatt maradt/ száma is 20-25 között váltakozott.- 221
