Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)

Tartalomjegyzék

A talajfagy általában 50 cm mélységig hatolt a hánap folyamán. Februárban is tartott a szokatlanul hideg időjárás. A hónap valamennyi pentádja az átlag alatt maradt. A havi középhőmérséklet -5, -8 C° között váltakozott és ezek ugyan­ennyi hiányt jelentenek a sokévi átlaghoz viszonyítva. A legerősebb nappali felmelegedést a hónap két utolsó napján mérték a Dunától nyugatra 10-13 C°, keletre csak 5-10 C° csúcs­értékkel. A legalacsonyabb hőmérséklet -15, -22 C° között volt, kivételesen a -28 C°-ot is elérte február első hetében, vagy 22-e körül. A fagyos napok száma 26 - 28, a téli na­poké 16-20 volt. A talajfagy ebben a hónapban mélyebbre hatolt 50 cm-nél s Kisvárdán /Szabolcs- Szatmár vm/ elérte az 1 métert is. Március az átlagosnál kissé enyhébb volt. Csak nyugaton maradt a hónap második pentádja néhány tizedfokkal a sokévi átlag alatt. A hőmérséklet 5-7 C°-os havi középérté­kei felülmúlják a törzsértéket, de csak az ország keleti felében jelentenek 1 fokot megha­ladó többletet, az eltérés egyebütt 1 fokon belül maradt. A 17-19 C° közötti havi legmaga­sabb hőmérsékletet 19-e, 26-a vagy 31-e körül mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek álta­lában. még fagypont alattiak. A legerősebb lehűlés a hónap legkülönbözőbb napjain jelent­kezett. Fagyos nap 3-7, helyenkint még 10-14, téli nap már egy sem fordult elő. A hónap első napjain a talaj fagy gyorsan megszűnt. Április az évszakhoz képest szokatlanul hűvös volt s csak az első héten mutatko­zott némi hőtöbblet. A léghőmérséklet 5-9 C°-os havi középértékei 2-3 fokkal maradtak az átlag alatt. A legerősebb nappali felmelegedések a hónap első hetében, vagy legvégén je­lentkeztek 18-21 C° értékkel. A legerősebb éjszakai lehűlések 12-e vagy 20-a tájban léptek fel nyugaton 0, -3, északon és keleten -3, -7 C°-ig terjedő minimumokkal. Fagyos nap ál­talában 4-8, kivételesen 10-12 fordult elő. Május 14-16 C°-os középhőmérsékletei kevéssel az átlag alatt maradtak. Az eltéré­sek többnyire nem érték el az egy fokot. A hónap eleje és vége valamivel melegebb, közepe hűvösebb volt a szokásosnál. A havi legmagasabb hőmérséletet az utolsó héten mérték 25-28 C°-os értékkel. A havi legalacsonyabb hőmérséklet mindenütt 15-én vagy 16-án következett be 1-4 C°-os minimummal. A nyugati határszélen és északon előfordult e napokon fél fokos fagy is. A talaj mentén sok helyen volt -2 C°-ig terjedő talajmenti fagy. A fagyos napok száma többnyire 0, kivételesen 1-2, a nyári napoké /amikor a hőmérséklet legmagasabb érté­ke elérte a 25 C°-ot/ 4-6, az Alföld északkeleti szögletében 8 volt. Junius első tiz napja átlagkörüli, vagy valamivel hűvösebb volt, többi része jó­val felülmúlta az átlagot. így alakult ki a 19-22 C°-os havi középhőmérsékletek mintegy 2 fokos hőtöbblete. A havi legmagasabb hőmérséklet 21-e vagy 27-e körül állott be. 29-32 C°- os maximumokkal. A hőmélypontot a hónap elején, többnyire 8-án vagy 9-én mérték 8-10 C°-os minimumokkal. A nyári napok száma 17-22, a hőségnapoké /amikor a hőmérséklet a legnagyobb felmelegedések idején a 30 C° fölé emelkedett/ 2-6 között váltakozott. A hűvösebb nyugati-222-

Next

/
Thumbnails
Contents