Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)
Tartalomjegyzék
máarahatása következtében /visszaduzzasztás, leaziváa/ ugyanolyan vizálláanál ia lényege- эеп eltérő lehet a lefolyó vizmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádnál, ahol a Hármas-Kö- röa vlaazaduzzaaztáaa magaara emelheti a Tiaza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, a igy a Köröa minden vizálláaához a Tiazának máa-máa vizhozamgörbéje tartozik. A vízhozam itt caak mindkét egyesülő vizfolyáe vizálláaának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeaeregek azerkeaztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A napi vizhozamadatok közlésénél olyan elrendezést követtünk,hogy az összetartozó vízállás- és vizhozamadatok egymás mellé kerüljenek. Az adatok a reggeli vízállások a- lapján megállapított vízhozamok. A közbepótolt vízállásoknak megfelelő vizhozam- adatokat, továbbá a vízhozamok évi szélsőséges értékeit a vízállásoknál használt jelölé - sekkel tettük feltűnőbbé, hasonlóan jelöltük meg a jeges időszakok vizhozamadatait. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában megbízható módon nem végezhettük el. A napi vizhozamadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáló időszak havi és évi jellemző adatait a fajlagos értékekkel együtt. A havi lefolyt vízmennyiséget a vízgyűjtőterületre átszámított vizoszlopmagasság- ban is megadtuk. összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában 1946/53/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizho- zammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizhozamgörbét - főleg a dunaiakat - újabb mérések alapján több adatra támaszkodva javítottuk s igy az előző Évkönyvben közölt többéves adatoktól némi eltérés mutatkozik. Külön táblázatban foglaltuk össze a vizhozamadatok évi tartósságát - eltérően a vizállástartósaágtól - a napok számának függvényében úgy a tárgyévre, mint az összehasonlításul szolgáló időszakra vonatkozóan. A napi vizhozamadatoknál közölt tárgyévi havi középvizhozamokat ábrában is összehasonlítottuk az átlagos havi középvizhozamokkal, valamint azoknak a táblázatban nem közölt szélsőséges értékeivel.Az ábrán feltüntettük az előző év november ée december havi adatait is, hogy úgy a hidrológiai, mint a naptári év áttekinthető legyen. Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunahidak még mederben maradt jelentéktelen roncsainak duzzasztása a fölötte levő szakasz mércéin észlelt vízállásokban már nem volt kimutatható. 7. Vizállásgörbék.Ebben a részben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi,a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kivül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk.- 11
