Vízrajzi Évkönyv 59., 1954 (Budapest, 1955)

Tartalomjegyzék

8. Külön tábla ad áttekintést a tél ,j árviszonyairól, Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama,továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével.

9. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé s a csak számított ill. jeges gázlómélységeket pontozva jelöltük. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, a- melyekhez a dunai ill. a tiszai hajózás igazodik /Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács;Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gönyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a Szolnok feletti és alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946/53,a Tiszán 1949/53 évek átlagos tartósságával.

10. Ez évben megkezdtük a hordalékhozamadatok közlését is. Úgy a tárgyévi, mint a többévesek a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az 1954.évi ill. az eddigi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

11. A júliusi dunai árviz által a Szigetközben elöntött területekről helyszínrajzi Vázlatot közlünk. A szükséges magyarázatot a rajzon adtuk meg.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vizhozammérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

IV. Felszín alatti vizek.

1, A tala.ivizszinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyben az országos talajvizkuthálózat észlelési anyagát közöljük a viztani év szerint a fejezet előtt közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk. Ezeknek anyagát a Vizrajzi Szolgálat kéziratban őrzi.

A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az év3zámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni,a havi középvizállást zárójelbe tettük,épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott,ahol az észlelés már évek óta folyik, a lehetőség szerint az 5 és 10 éves átlagokat és a talajviz- sziningadozás szélső határait is megadjuk.

A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat; &z adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes mutató könnyiti meg.

2. Tala.jvizállási görbék cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi középvizállásokat grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt 46 kútnak a tárgyévi havi középvizállásait ábrázoltuk, kiegészítve az eddig észlelt szélső értékekkel.

A 3_í_ pontban a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizszinészlelé12