Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
56*3 mm езб hullott. A legnagyobb csapadékot, 98*2 mm-t, julius 5-én Domaházán /Borsoa észlelték, ahol a zápor hevessége 78 percen át 210 lit/s.ha volt. A 8/b. táblázatban a 24 óra alatt mért, 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Január-márciusban és november-decemberben egyáltalában nem észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot.Legtöbb helyen júniusban hullott 50 mm-en felüli csapadék.Nagy- kiterjedésű felhőszakadás volt junius 9-én, amikor a Vértes- és Börzsöny-hegység vidékén 100 mm-t is meghaladta a csapadék. Kemencéről /Pe3t vm/ 144*0, Szárról /Fejér vm/ 138*7 és Komlódról /Komárom vm/ 126*3 mm-t jelentettek. Az április 29-i, május 31-i, junius 25-i esőzések, valamint a december 30-i havazás mennyiségükkel és csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki. Igen nevezetes a junius 9-i felhőszakadás, valamint az ezt követő junius 11-i, 12-i és 13-i, háromnapos nagy esőzés. Ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. Az 1952/53-i télen észlelt hóvas tagságokat a 9,.ábra tünteti fel 40 állomásra vonatkozóan. A tél folyamán hosszabb ideig tartó összefüggő hótakaró csak a magasabb hegyeken alakult ki. Itt a hótakaró vastagsága általában csak a 20 cm-t érte el s csak egyes hegytetőkön haladta ezt meg. Az ország többi részén az időszakos hótakaró vastagsága a 10 cm alatt maradt. Hámoron /Borsod vm/ november 16-án egy napon 44 cm csúcsértéket mértek. Legkorábban november 8-án Mátraházán /Nógrád vm/, legkésőbben március 19-én Kapuváron /Sopron vm/ észleltek havat. Május 11-én és 12-én a fagyos időszak idején, rövid időre összefüggő hótakaró alakult ki, amely Királyréten /Pest vm/ 8 cm, Mátraházán 7 cm, Borzaváron 6 cm és Salgótarjánban 5 cm vastagságot ért el. b./ Hőmérséklet. Az évi törzsértékek szerint az 1953. évvel tovább folytatódott az átlagosnál melegebb esztendők sorozata, de az évi középértékek eltérései nem haladták meg az 1 fok értéket. Az előző éviekhez képest az 1953.év jellegét hőmérséklet szempontjából az átlag körüli mérsékelt ingadozás adta meg: a hőhiány vagy hőtöbblet egyik hónapban sem érte el a 3 fokot. A mérsékelten enyhe januárt és februárt átlagkörüli március■<, majd átlagosnál kissé melegebb április és késő tavaszi fagyokkal járó hűvös május követte. Az első két nyári hónap melegebb, augusztus hűvösebb volt az átlagosnál, de nagyobb kilengés nem volt tapasztalható. Szeptember és október 1-3 fokos hőtöbblettel, november és december ugyanekkora hőhiánnyal zárult. Csak december második fele volt rendkívül hideg: a legerősebb lehűlés az ország nyugati felének kivételével decemberben jele&tkezétt ~ - 20 C°- ot megközelítő minimumokkal. Az évi legnagyobb felmelegedés szabályosan julius második felében lépett fel, de mindenütt 35 C° alatt maradó csúcsértékkel. Január első és utolsó harmadában az átlagosnál enyhébb, a hónap közepén az át- 221
