Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)

Tartalomjegyzék

lagosnál hidegebb időjárás uralkodott.A havi középhőmérséklet -1 C° és -t-1 C° közötti értékei a Dunántúl nyugati részének kivételével mindenütt meghaladták a sokéves átlagot.Az eltérések a Dunától nyugatra általában 1 fokon belül maradtak, tőle keletre néhol majdnem 3 fokot értek el. A legnagyobb felmelegedés 10-12 C° volt, országszerte a hónap első napján vagy utolsó három napján. A legerősebb lehűlés általában 21-én állt be, északon -12, -16, délen -8, -10 C°-kal. Az enyhe téli hónapban is volt 23-28 fagyos nap /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ és nyugaton 10-12, keleten 8-10 téli nap /amidőn a hőmérséklet napi legmagasabb értéke is a 0 C° alatt maradt/. A talajfagy a hónap második felében a Dunántúlon mintegy 20 em-ig, az Alföld ön 30-40 cm-ig hatolt.

Február szintén enyhébb volt az átlagosnál: az egész országban mintegy fél-más-, fél fokkal. Csak a második és a negyedik pentád volt a szokottnál egy - két fokkal hidegebb, mig a 20-a után következő napok az évszakhoz képest különösen enyhék voltak, amikor a legerősebb nappali felmelegedés értéke elérte a 12 - 15 C°-ot. Sok helyen a hónap leghidegebb napján /9-én vagy Ю-én/ sem mértek -10 C°-nál alacsonyabb hőmérsékletet,sőt az ország leghidegebb tájain is legfeljebb -12, -14 C°-oa fagyokat észleltek. A fagyos napok száma 17-27 volt, a téli napoké mindössze 2-8. A talajfagy az első három héten 15- 30 cm mély volt, azután Jelentéktelen.

Március általában az átlagosnál kissé hűvösebb volt. A hónap eleje és vége enyhébb, a közepe hidegebb a szokottnál. A hőmérséklet 4-7 C°-os havi középértékei a Dunántúl északi részén és a Duna-Tisza-közén kissé felülmúlták a törzsértékeket, az ország többi részén azonban fél-másfél fokkal ez alatt maradtak. A 21-24 C°-ot elérő havi legmagasabb hőmérsékletet mindenütt 30-án mérték. A legerősebb lehűlés 13-a és 15-e között Jelentkezett, általában -6, -10, északon -10, -12 C°-kal. Az ország északi részén aligvolt 5-6 fagymentes nap, sőt még téli nap is előfordult, de még délen is aránylag sok /15-2Q/ fagyos nap volt. Jelentékenyebb mélységű és tartósabb talajfagy nem lépett fel sehol.

Április mindenütt és az egész hónap tartama alatt csaknem állandóan melegebb volt az átlagosnál, csupán a hónap vége felé volt az évszakhoz képest kissé hűvös az idő. A hőmérséklet havi középértéke 10*5-12*5 C° között országszerte általában 1-2 fokos hőtöbblettel Jelentkezett. A legerősebb nappali felmelegedések a hónap elején vagy utolsó napjain alig 22-24 C°-ot értek el. A legerősebb éjszakai lehűlések 13-a vagy 21-e táján léptek fel, -3, -4 C°-ig terjedő minimummal. Sok helyen a hónap folyamán már nem"is észleltek fagyot. A fagyos napok száma általában 1-2, északon és északkeleten 5-8 volt. A Dunántúl déli részein egy-egy nyári nap is előfordult /amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke elérte a 25 C°-ot/.

Május első felében az átlagosnál hűvösebb idő uralkodott, a hónap többi napjain valamivel melegebb volt a' szokottnál. Ez a két szakasz együttesen 14-16 C° közötti havi

222 r