Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
mennyiség az átlagot, itlagalatti mennyiség csak néhány helyen kisebb folton, a Dunántúl nyugati és középső részén esett.A legnagyobb hiány, 30 $, Tihanynál /Veszprém vm/ és Villánynál /Baranya vm/ mutatkozott. Igen nagy foltokon észleltek 20-40 f> többletet s helyen- kint 60 $-kal is felülmúlta az átlagot az időszak csapadékmennyisége. A legnagyobb csapadéktöbblet, 88 $£, Csákváron /Fejér vm/ és Nagyvenyimen/Fejér vm/ volt. A napi csapadékadatokat ábrázold 5.számú rajz a csapadék i- dőbeli megoszlását világitja meg részletesebben. Ugyanannak a 20 állomásnak az adatait közöljük, amelyeket az előző évben adtunk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait az Országos Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1953-ban a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: junius, julius és május voltak. Legszárazabb hónap március volt, amikor általában csupán 1-6 napon át hullott mérhető csapadék. December és november is igen csapadékszegény volt. A 6./ táblázat a csapadékmérőállomások havi és é - vi csapadékmennyiségeit sorolja fel 660 állomásra vonatkozóan. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendezer szerint csoportositottuk. /Vázlatot lásd a 188.oldalon./ Az előző évihez képest az anyagot 25 állomás adataival bővitettük, viszont 6 állomás adatait nem közöljük a hiányos észlelések miatt. A csapadékmérő állomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékos napok száma a közölt állomások közül sehol sem haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /96/ Jósvafőn /Borsod vm/, a legkevesebb /45/ pedig Tihanyban /Veszprém vm/ fordult elő. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlitást. Az előző Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is. Az ábrákból kitűnik junius nagymértékű csapadékbősége, de ugyancsak sok csapadék hullott májusban és júliusban is. Március és az őszi hónapok rendkívüli csapadékhiánya mindenütt mutatkozik. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a. alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást julius 2-án Királyréten /Pest vm/ észlelték, ahol 5 perc alatt 11*2 mm csapadék esett és igy a zápor hevessége 373 lit/s.ha volt.Igen heves esőzést észleltek még junius 9-én Kistarcsán /Pest vm/, ahol 30 percen át 313 lit/s.ha hevességgel 220
