Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)

Tartalomjegyzék

ta a törzsértékeket в csak a Dunántúl nyugati és középső részén és a déli határszélen maradt az átlag alatt a csapadék.A legnagyobb hiány, 34 £, Balatoniüreden /Veszprém vn/ mutatkozott.Az ország igen nagy részén az átlag másfélszeresét,sok helyen annak kétszeresét is meghaladta a leesett csapadék. A szabolcsmegyei Lajostanyán az átlag 254 £-a hullott.

Az ősz /szeptember, október, november/ az előző év rendkívül csapadékos őszével szemben igen száraz volt, sőt az ország déli felében ebben az évszázadban nem is volt i- lyen mértékű őszi szárazság.Különösen hosszú ideig tartő szárazság kezdődött november elején,amely belenyúlt a télbe és csak december végén szűnt meg.100 mm-en felül csak a Dunántúl nyugati részén, továbbá Budapest és Nyíregyháza környékén, valamint az Északi-Dombos- vidék néhány pontján volt a lehullott csapadék mennyisége. A legtöbb csapadékot,197 mm-t, Szentgotthárd /Vas vn/ és Lenti /Zala vn/ jelentette. Az ország déli egyharmadán az 50 mm-t, egyes helyeken a 30 mm-t sem érte el a lehullott csapadék összege. Bugacon /Bács- Kiskun vm/ mindössze 19 ma csapadékot mértek az ősz folyamán.

A 40 éves átlaghoz viszonyítva az egész ország területén csapadékhiány mutatkozott s csak a hiány mértékében van különbség az egyes országrészek között. Nyugaton a hiány általában csak 10 - 20 £-08, keleten és délen az átlag fele sem hullott és igen nagy folton az átlag ötödrészét sem érte el a csapadék.A nyugati részek viszonylagos csapadékbősége éppen ellentétes az 1952.év csapadékban igen gazdag őszével, amikor éppen ezen az országrészen volt a legkisebb a csapadéktöbblet. Győrben /Győr-Sopron vn/ csak 1 £-kal maradt az őszi csapadékmennyiség az átlag alatt,ellenben Villányon /Baranya vn/ és Pincehelyen /Tolna vn/ csupán az átlag 15 £-a esett.

Az öntözési félév. illetve a nenyészidő /április 1 - szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti.

Az időszak csapadékviszonyai ellentétes képet mutatnak a megelőző évi megoszlással szemben. Mig 1952-ben egy,az átlagnál csapadékosabb évben az öntözési félév csapadékviszonyai igen kedvezőtlenek voltak, és csak kevés helyen haladta meg az átlagot, addig 1953-ban, amikor az ország nagyobb felében az átlagnál kevesebb csapadék hullott, a kedvezőbb eloszlás következtében az ország túlnyomó részén az átlagot meghaladó csapadékmeny- nyiség esett. Ez figyelmeztet arra,hogy csupán az évi csapadékösszeg nem elégséges a csapadékviszonyok jellemzéséhez.

Mivel az öntözési félév csapadékmennyiségének jelentős részét - néhol több mint a felét - a szeszélyes eloszlású júniusi esőzések adták, ezért ennek az eloszlása is i- gen változatos. 300 mm-nél kevesebb csapadék csak kisebb foltokon jelentkezett, holott az előző évben az ország 9/10 részén nem érte el a csapadékmennyiség a 300 mm-t. Az országnak több mint a felén a 400 mm-t is elérte a csapadék ás igen nagy foltokon az 500 mm-t s kisebb helyeken még a 600 mm-t is meghaladta az időszak csapadékösszege. Szentgotthárdon /Vas vn/ 682 mm-t észleltek.A legkevesebb csapadékot, 247 mm-t, Gyomán /Békés vm/ mérték.

A 40 évi átlaghoz képest az országnak csaknem 9/10 részén meghaladta a csapadék219 -