Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
zó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja a ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol az utóbbi évek adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi i- dőkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem. teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, ponto - zott vonallal jelöljük. A fontosabb vízmércék közül azoknál, amelyeknél megfelelószámu vízhozammárés a- lapján jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbét szerkeszthettünk, a jellemző vizho- zammérési adatok közlését és felrakását elhagytuk s egyrészénél ezideig csak Írott vizho- zamgörbét, a többinél pedig napi vizhozamadatokat közlünk. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egy másrahatása következtében /viaszaduzzasztás, leszivás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl.Csongrádnál, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgörbéje tartozik. A vízhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A vizhozamgörbék közül azokat, amelyek jelenleg is használhatók, illetve amelyek legutóbb voltak érvényesek piros színnel, mig a csak összehasonlításra szolgáló vízhozam- görbéket fekete színnel jelöltük. Azoknál az állomásoknál, ahol napi vizhozamadatokat közlünk, a vizhozamgörbék kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. A napi vizhozamadatok közlésénél olyan elrendezést köve ttunk,hogy az összetartozó vizállás- és vizhozamadatok egymás mellé kerüljenek. Az adatok a reggeli vízállások a- lapján megállapított napi középvizhozamok. A közbepótolt vízállásoknak megfelelő vizhozamadatokat, továbbá a vízhozamok évi szélsőséges értékeit a vízállásoknál használt jelölé - sekkel tettük feltűnőbbé, hasonlóan jelöltük meg a jeges időszakok vizhozamadatait. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában megbízható módon nem végezhettük el. A napi vizhozamadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáló időszak havi és évi jellemző adatait a fajlagos értékekkel együtt. A havi lefolyt vízmennyiséget a vízgyűjtőterületre átszámított vizoszlopmagasság- ban is megadtuk. összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában 1S4S/52/ vehettük figyeli
