Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
lembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizbo- zammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számithatdk, A jellemző vizhozamadatok jelölésére a következő rövidítések szolgálnak: KQ * kisvizhozam.Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizhozam. KKQ » közepes kisvizhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe. KŐQ = közepes vizhozam. A reggeli vízállások alapján megállapított napi vízhozamok számtani közepe. KNQ = közepes nagyvizhozam. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizhozamé. NQ = nagyvizhozam. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizhozam. ZQh = a hónap folyamán lefolyt összesvizmennyiség. /A középvizhozam szorozva a hó - nap másodperceinek számával./ Kq, Köq, Nq = a KQ, KÖQ és NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 knf-ére átszámított értéke. Zq^ = A havi lefolyt vízmennyiségnek a vizgyüjtőterületre átszámított vizoszlopma- gassága. A fenti értékeket, hasonlóan a vízállásokhoz, jegesvizek esetén vonalkeretbe foglaltuk. Külön táblázatban foglaltuk össze a vizhozamadatok évi tartósságát - eltérően a vizállástartósságtól - a napok számának függvényében úgy a tárgyévre, mint az összehasonlításul szolgáló időszakra vonatkozóan. A napi vizhozamadatoknál közölt tárgyévi havi középvizhozamokat ábrában is összehasonlítottuk az átlagos havi középvizhozamokkal, valamint azoknak a táblázatban nem közölt szélsőséges értékeivel.Az ábrán feltüntettük az előző év november és december havi a- datait is, hogy úgy a hidrológiai, mint a naptári év áttekinthető legyen.A tárgyévi adatokat ezen az ábrán is piros színnel jelöltük. Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunahidak még mederben maradt roncsainak duzzasztása olymértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei és váci mércén észlelt vizállásadatokat /a nagymarosi vízmércénél duzzasztás már nem volt kimutatható/ 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /Lásd dr. Bogárdi János: A budapesti dunahidak roncsainak vizszinduz- zasztása c. tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1946.évi kötetében./ Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /lásd 130.oldalon/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük,amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az emlitett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet. A harmadrendű újpesti és dunabogdányi mércéknek csak duzzasztott vízállásait közöljük. 7. Vizáilásgörbék. Ebben a részben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi,a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. Az első és másodrendű vízmércék vizállásgörbéin kivül 12
