Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
Üg LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vizállását közöljük, mert a mederfenék, jelentős emelkedése miatt az 1888. I. 1.-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullpontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. az Évkönyvben összehasonlitáoul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a .jelenleg érvényes nullpontokra vonatkoznak. Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946.évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást. Az 1934. évi Évkönyvben /69-72 oldal/ közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat külön kimutatásban összefoglaltuk. /34 - 36 oldal./ Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 4. részben közölt gyakorisági és tartósság! adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy ösz- szehasonlitásokra alkalmas hosszabb /általában évtized/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk és tartósságukat rajzban ábrázolva a tárgyévre vonatkozókat piros szinnel,az összehasonlításul közölt tizéves görbéket pedig fekete szinnel jelöltük. Az egyes hónapokra vonatkozó éves és a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 em-es vizállás- közökkel dolgozunk,de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vizállás.nál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vizmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvén ékről van-e szó. A fontosabb mércék egy részére mindezideig csak a legutóbb érvényes vizhozamgör- bét és a jellemző vizhozammérési adatokat közölhetjük, minthogy megfelelőszámu vizhozammé- rés hiányában jelenleg érvényes és megbízható vizhozamgörbe nem volt szerkeszthető. E viz- hozamgörbéktől nagy pontosságot várni nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néhol csupán egyik árviztől a másikig érvényes, felső részük pedig az a- ránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatko10
