Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)

Tartalomjegyzék

keletű összefüggő tízéves adatsorokat nem tudunk összeállítani. Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél 1946/52, jellemző adatait is.

A jellemző vizállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak.

LKV «= legkisebb viz. A kérdéses mércén eddig előfordult legalacsonyabb vízállás. Változó meder esetében nem a mérce észlelése éta leolvasott legalacsonyabb vízállást adjuk meg,hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét,amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpont is szerepel.

KV - kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vízállás. Pl. 1931/40 KV: a jelölt 10 év alatt leolvasott legkisebb vízállás; 1946.januári KV: az 1946 év legkisebb januári mérceleolvasása.

KKV = közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani közepe.Megadja, hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek. Pl.1931/40 évi KKV: a megjelölt 10 esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke; vagy 1931/40 szeptember havi KKV: tiz egymásutáni év szeptemberi KV-einek középértéke .

KÖV = középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe. Pl. 1946.évi KÖV: az 1946 évi 365 reggeli leolvasás középértéke.

KNV * közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizé,pl.1931/40 KNV a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.

NV * nagyviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vízállás, pl. 1946 májusi NV.

LNV « legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vízé.

ÁTV = átlagos viz. Az a mérceleolvasás,amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vízállás, mint ahányszor nem éri el. /182*5 napos, vagyis 50 $-os tartésságu vízállás./

Mind a KV-nél és a LKV-nél, mind az NV-nél és a LNV-nél megkülönböztetjük a jeges és a jégnélküli vizre vonatkozó leolvasásokat,mert a jég a rendes vizlefolyásu viszonyokat megzavarja és igy a szélsőséges jeges vizállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. a legnagyobb vizszállitást.A jéggel befolyásolt vízállást vonalkeret jelzi. Pl. |LNV~j: a legmagasabb jeges árviz szintje. /Jeges vizről beszélünk akkor is, ha magánál a mércénél sik- viz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó,vagy jégtorlasz befolyásolta./

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati érték- nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél LNV -ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vízállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pe9 -