Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
állás- és.vizhozamadatok egyszerre áttekinthető módon, egymás mellé kerüljenek. A vizhozamadatok közlésével kapcsolatban a részletes adatfeldolgozással közölt vizmércék kiválasztásában módosítást kellett eszközölni. így a Rábán Árpás helyett Rába- csécsény, a Sajón Miskolc helyett Ládpetri adatait dolgoztuk fel részletesen, /кг árpási és a miskolci vízmérce adatait az 5.pont alatt kiöljük./ Ezenkívül még 8 vizmérce részletesen feldolgozott anyagával bővitettük a fejezet anyagát. Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce napi észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vizmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullpont magasságát is közöljük,hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabbn számítható legyen. A nullpont előtt berajzolt fekexe kör arra figyelmeztet, hogy a nullpont magasságában 1951 utáni időszakban változások történtek. A napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában javítás nélkül közöljük. Ott, ahol az észlelés valamilyen okból szünetelt és a hiányokat szomszédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni, a közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzásával /: -25 :/, az évi legnagyobb vízállást a szám három oldalról való körülkerítése /: 1 45 !„/ emeli ki. A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./ Az adatok bekeretezésével feltűnően kivánjuk jelezni, hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások. /Legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás./ A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vízállás/, továbbá egy többéves — periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárású évtized és a közelmúlt időszak havi és jellemző vízállásait.A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásadatadt nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be,hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizhozamgör'be felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni. összehasonlításra ezúttal is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait.Egyrészt, mert az évtized a bennefoglalt évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat, másrészt mert az 1944. és 1945.évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosszabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt újabb 8
