Vízrajzi Évkönyv 58., 1953 (Budapest, 1954)
Tartalomjegyzék
/Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja/; /V.O./ a Vizrajzi Osztály /1886-1928/ szintezése /alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki/; /P.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /Katonai/ a volt bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság. Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vízügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyítsük. Az országos hálózat vízmércéit az ész lelőállomás ok hálózatának térképén és betűrendes mutatóban az Évkönyv végén közöljük. 2/b. alatt a vízmércék vizállásadataira vonatkozó .javításokat közöljük. A javítások a régebbi "Vízállások"-ban és a “Vizrajzi Évkönyv*-ekben közölt adatokra vonatkoznak, s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére való vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934.évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált korrekciókat foglaltuk össze. З/а. A tanulmányi vízmércék betűrendben összeállított kimutatása tájékoztat a tanulmányi célokból ideiglenesen felállított mércékről. A kimutatásban a vízfolyás magasabb- rendü befogadójának nevét is feltüntettük. A з/b. alatti kimutatás a vízfolyások betűrendjében közli a tanulmányi vízmércéket. 4-6. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 4. részben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /összesen 52 vizmércéről/részletes adat- feldolgozást nyújtunk. Ugyanebben a fejezetben napi vizhozamadatokat közlünk egyelőre 26 állomásról. Az 5.részben a kevésbbé jelentős vízmércék anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé, mig a 6.részben a harmadrendű vízmércék jellemző vízállásait közöljük. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra.Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya,hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Kényelmetlenséget okoz az is,hogy a vizállásadatok három részben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. A fenti sorrendtől csupán Remete és Pokihid esetében tértünk el /Remete a sarkad!, mig Pokihid a körösszakáli vizmérce adatai után lenne sorolandó/,hogy az összetartozó viz7
