Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)

Tartalomjegyzék

révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az észlelőállomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérőállomásokat is a talajvizszinészlelési és vizhozammérési adatok közlésénél • alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk. /Vázlatot lásd a 163. oldaloz/

Az elózó évihez képest az anyagot 35 állomás adataival bővitettük, viszont 25 állomás adatait nem közöljük a hiányos észlelések miatt.

A csapadékmérőállomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk.

A csapadékos napok száma a közölt állomások közül 398 helyen haladta meg a 100-at A legtöbb esős nap /137/ Mátraszentimrén /Heves vm/,a legkevesebb /84/ pedig Győrsövényhá- zán /Győr-Sopron vn/, Pincehelyen /Tolna vn/, Somogyhatvanban /Baranya vn/ és Hódmezővá- sárhely-Erzsébettanyán /Csongrád vm/ volt.

A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást.

Az előző Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is.

Március-április, Julius, augusztus, továbbá az ország nyugati felében november és december hónapokban a csapadék mennyisége általában az átlagértékek alatt volt. Az év többi hónapjaiban elérte, sőt sok helyen lényegesen meg is haladta a törzsértékeket.

A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 8/a. alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást szeptember 19-én Tápiószelén /Pest vn/ észlelték, ahol 4 perc alatt 16*2 mm csapadék esett és igy a zápor hevessége 675 lit/mp.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még augusztus 20-án Baján /Bács-Kiskun vm/, ahol 5 percen át 547 lit/mp.ha hevességgel 16*4 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 74*8 mm-t, május 12-én Bökényi telep /Csongrád vm/ jelentette, ahol a zápor hevessége 195 percen át 63 lit/mp.ha volt.

A 8/b. táblázatban a 24 óra alatt mért, 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Január-márciusban egyáltalában nem, áprilisban csupán 1 napon 1 helyen /Vémend, Baranya vn/ észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot.Legtöbb helyen májusban, majd szeptemberben hullott 50 mm-en felüli csapadék.Nagykiterjedésü felhőszakadás volt május 12-én, amikor főleg a Duna és a Tisza vonalán hullott nagyobb - tyelyenkint 70 mm-t is meghaladó - csapadék. Bugáéról /Bács-Kiskun vn/ 80*2, Budapest-Krisztinavárosból 79'6, Bökényi telepről /Csongrád vn/ 74*8 mm-t Jelentettek.

' A márciua 26-i, május 12-i, junius 16-i és október 14-i esőzések mennyiségükkel és csaknem az egész országra való kiterjedésükkel tűntek ki, ezért ezeknek a napoknak csapadéktérképét is.közöljük.

Az 1951/52-i télen észlelt hóvastagságokat a 9. ábra tünteti fel 40 állomásra vonatkozóan.

Csapadék hó alakjában lényeges mennyiségben csupán januárban és februárban hullott. A hótakaró vastagsága a Dunántúlon egyes helyeken elérte a 70 cm-t»a Balatontól dél- 190 -