Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)
Tartalomjegyzék
re fekvő területen, valamint az ország többi részén azonban csupán 10 - 40 cm körül volt. Mátraházán február 14-én egy napon 74 cm csúcsértéket mértek. Legkorábban december 1-én Borzaváron /Veszprém \m/ és Mátraházán /Nógrád vm/, legkésőbben április 11-én Mátraházán észleltek havat. Május második felének szokatlanul hideg időjárása 20-án múló hózáport o- kozott Nyirbélteken /Szabolcs-Szatmár vm/. b./ Hőmérséklet. Az 1952. évvel folytatódott az átlagosnál melegebb esztendők sorozata az évi törzsértékek tükrözése szerint, bár az egyes hónapokban számottevő szélsőséges kilengések jelentkeztek. Január igen enyhe, február és junius mérsékelten átlagfeletti volt. Májusban és az év utolsó négy hónapjában a hőmérséklet általában az átlag alatt maradt. A szokatlanul hideg márciust rendkívül meleg április követte.de legszélsőségesebb volt a nyár dereka és a nyár vége a már szinte éghajlati kilengésnek tekintendő,majdnem példátlanul magas júliusi és augusztusi középértékekkel. A legerősebb lehűlés január végén és február elején több helyen elérte a -20 C°-ot, a hőmérséklet évi csúcsértéke pedig augusztus közepén meghaladta a 40 C°-ot is. A legnagyobb hőhiány márciusban 4-5 fokos volt, a legnagyobb hőtöbblet, 3-4 fok, augusztusban jelentkezett. Január enyhébb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet -1 és +1 C° közötti értékei általában 1-2 fokkal meghaladták a 30 éves törzsértékeket. A legnagyobb melegtöbblet délkeleten, a legkisebb északnyugaton jelentkezett. A legnagyobb felmelegedés országszerte 6-9 C°-ot ért el,többnyire a hónap első felében. A legalacsonyabb hőmérséklet a hónap utolsó napjaiban nyugaton és északon -15, -20 C°-ig, másutt csak -5, -10 C°-ig süly- lyedt. Fagyos nap /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke a 0 C° alá szállt/ 20-30, P. téli nap /amidőn a hőmérséklet legmagasabb értéke is a 0 C° alatt maradt/ legfeljebb 10 fordult elő, legtöbb északon és északkeleten. A talajfagy keleten mintegy 10 cm-ig, a Dunántúlon 15 cm-ig hatolt. Február szintén enyhe, átlagkörüli vagy pár tizedfokkal átlagfeletti volt. A levegő hőmérsékletének -1*5 és -rl*5 C° között jelentkező havi középértéke az ország közepén és délen tért el legerősebben /néhol egy fokkal/ az átlagtól. Hőhiány csupán jelentéktelen területen és mértékben mutatkozott. A legerősebb, -18, sőt -20 C°-ig terjedő lehűlések a hónap első felében a havasabb nyugati és északi területeken léptek fel, mig az ország közepén és délen csak -6, -13 C°-os havi minimumokat észleltek. Az északon általában 6-10 C° ig, délen 10-14 C°-ig emelkedő havi maximumok igen változatosan jelentkeztek a hónap közepén vagy 23-a körül. A hónap hőmérsékleti jellegét a párnapos enyhe és a szintén párnapos hideg időszakok gyors váltakozása szabta meg. Fagyos nap .21-28, téli nap 1-13 volt,- tehát több mint januárban. Ennek ellenére alig volt számottevő talajfagy, mert a hónap második felére már az ország minden része megkapta a védő hótakarót. Március szokatlanul hideg volt és országszerte jelentékeny /2-5 fokos/ hőhiánnyal 191 -
