Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)

Tartalomjegyzék

együtt. A havi lefolyt vízmennyiséget a vízgyűjtőterületre átszámított vizoszlopmagasság- ban is megadtuk.

összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában 1946/51/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizho- zammérések alapján megbízható adatok nem számíthatók.

A .jellemző vizhozamaflatok jelölésére a következő rövidítések szolgálnak:

KQ « kisvizhozam. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizhozam.

KKQ « közepes kisvizhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe.

KÖQ » közepes vizhozam. A reggeli vízállások alapján megállapított napi vízhozamok számtani közepe.

KNQ = közepes negyvizhozam. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizhozamé.

NQ = nagyvizhozam. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizhozam.

ZQjx * a hónap folyamán lefolyt összes vízmennyiség, /a középvizhozam szorozva a hónap másodperceinek számával./

Xq, Köq, Nq « a KQ, KÖQ és NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 kuf-ére átszámított értéke.

2qh = A havi lefolyt vízmennyiségnek a vízgyűjtőterületre átszámított vizoszlopma- gassága.

A fenti értékeket, hasonlóan a vízállásokhoz, jegesvizek esetén vonalkeretbe foglaltuk.

Külön táblázatban foglaltuk Ö3sze a vizhozamadatok évi tartósságát - eltérően a vizállástartósságtól - a napok számának függvényében úgy a tárgyévre, mint az összehasonlításul szolgáló időszakra vonatkozóan.

A napi vizhozamadatoknál közölt tárgyévi havi középvizhozamokat ábrában is összehasonlítottuk az átlagos havi középvizhozamokkal, valamint azoknak a táblázatban nem közölt szélsőséges értékeivel. Az ábrán feltüntettük az előző év november és december havi a datait is, hogy úgy a hidrológiai, mint a naptári év áttekinthető legyen. A tárgyévi adató kát ezen az ábrán is piros színnel jelöltük.

Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunahidak még mederben maradt roncsainak duzzasztása olymértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei és váci mércén észlelt vizállásadatokat /a nagymarosi vízmércénél duzzasztás mér nem volt kimutatható/ 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /Lásd dr. Bogárdi János: A budapesti dunahidak roncsainak vizszinduz- zasztása c. tanulmányát a V.izügyi Közlemények 1946 évi kötetében./ Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /lásd 102. oldalon/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük,amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az említett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet. A harmadrendű újpesti és dunabogdányi mércéknek csak duzzasztott vízállásait közöljük.