Vízrajzi Évkönyv 57., 1952 (Budapest, 1953)

Tartalomjegyzék

6. Vizállásgörbék. Ebben a részben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi,a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. Az eddigi Évkönyvektől eltérően nem csupán az első- és másodrendű, hanem a harmadrendű vízmércék vizállásgörbéit is közöljük, tekintve,hogy azokról napi vizállásadatokat nem adunk.

7. Külön tábla ad áttekintést a tél .jégviszonyalról. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama,továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- éa léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével.

8. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a dunai, illetve a tiszai hajózás általában igazodik /Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács; Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi, a gönyü-bud apesti, a budapest alatti, továbbá a Szolnok feletti és alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946/51, a Tiszán 1949/51 évek átlagos tartósságával.

9. A vízmérési adatok közlésébe nem vettük fel azokat a mérőhelyeket, melyekről napi vizhozamadatokat és évi hozamgörbét adunk. A többi mérések közlésénél két szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kivánjuk tenni a vizhozam közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszini sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését, vagy csupán a vizgyüjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők:

Vf

<1

1

S

F

= középsebesség,

= a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség,

= a vizgyüjtŐterület km-éről lefolyó vizmennyiség litet/mp-ben, vagyis a fajlagos vizhozam /a vizgyüjtŐterület alapján történő vizhozammeghatá- rozásokhoz/,

= vizszinesés св/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2- cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézségén kivül a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk.

. = viztükörszélesség 1 a keresztszelvény alak= а кeresztszelvényterület] ^nak Jellemzésére.

0

12 -