Vízrajzi Évkönyv 56., 1951 (Budapest, 1952)
befolyásolta.:/ Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű,gyakorlati érték nélküli számokat adunk, .hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl. Budapestnél LNV -ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig LKV- ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük, mert a mederfenék jelentős emelkedése miat-fc az 1888.1.1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /:40 cm:/ a jelenlegi meder- viszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra,hogy az utóbbiak a mércék ”0"-pontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe.Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes "0"-pontokra vonatkoznak. A régebbi változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi Évkönyvünk 69-72.oldalán táblázatban foglaltuk össze. Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vizmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946 évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást. Ф Vizgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet ann^k ismeretére,hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át,illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 4. fejezetben közölt gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak.Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy összehasonlításokra % alkalmas hosszabb /ráltalában évtized:/ és a közelmúlt időszak átlagára is meghatároztuk és rajzban ábrázolva a tárgyévre vonatkozókat piros szinnel,az összehasonlításul közölt tizéves görbéket- pedig fekete szinnel jelöltük. Az egyes hónapokra vonatkozó éves ás a hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük.A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vizálláskö- zökkel dolgozunk,de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizállásközökre adjuk meg az adatokat. A fontosabb mércéi; mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát,továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a vízmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó. A fontosabb mércékre vonatkozó adatközlést a legutóbbi évek vizhozamgörbéje és vizhozammérési adatainak közreadása teszi teljessé.Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak.- Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől- 11 -
