Vízrajzi Évkönyv 56., 1951 (Budapest, 1952)

a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé meg­bízható.Az áradó és apadó viznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vizállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mé­rések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra,az apadásnál végzett mérések üres kariká­val jelölt pontjai tőle balra esnek.A tetőzésnél kapott mérési eredményeket csillag ábrázol­ja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján meg­bízhatónak látszó görbét szerkeszthetünk,azt teljes vonallal huzzuk ki.A görbének azt a ré­szét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra,vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk.pontozott vonallal jelöljük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesü­lő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /:visszaduzzasztás, leszívás:/ ugyano­lyan vizállásnál is lényegesen eltérő' lehet a lefolyó vizmennyiség. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, ahol a Hármas-Koros visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anél­kül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgörbéje tartozik. A vizhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függ­vényében,görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. Itt jegyezzük meg,hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunahidak még meder­ben maradt roncsainak duzzasztása oly mértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei, váci és nagymarosi mércén észlelt vizállásadatokat 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szer­kesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /:Lásd dr.Bogárdi János: A budapesti dunahidak roncsainak vizszinduzzasztása c. tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1946 évi köteté­ben:/. Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /:lásd a oldalory^a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük, amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az emlitett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet.A harmadrendű újpesti és du- nabogdányi mércéknek csak duzzasztott vízállásait közöljük. 7. Vizállásgörbék. A fejezetben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg, vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően,a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. 8. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól.Az ábráról a jégzajlás és a fo­lyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. 9. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük átte­kinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércék­nek vízállásait is, amelyekhez a dunai, illetve a tiszai hajózás általában igazodik /:Bécs, Gönyü,Budapest és Mohács; Szolnok, Csongrád és Szeged:/. Külön rajz foglalja össze az orosz- vár-gönyüi, a gönyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a Szolnok feletti és alatti szaka­12

Next

/
Thumbnails
Contents