Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
és a vlzszin esését, vagy csapán & vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáld adatok a következők: Vjj. = középsebeaaég, = a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség, ^k a a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszini sebességnek hányadosa Vf /:felszini sebességből valő vizhozammeghatározásokhoz:/, q ■ a vízgyűjtőterület knf-éről lefolyó vízmennyiség liter/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vízgyűjtőterület alapján történő vizhozammeghatározásokhoz:/, 1 = vlzszinesés ca/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az l-а cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézségén kívül a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk. S - viztükörszélesség F * keresztezelvényterület m^ * —g— = középmélység mQ »a legnagyobb mélység Q »a fenékig menő mérésekből számított vízhozam • Q0 * felszini sebességből számított vízhozam § = az előző két mennyiség hányadosa, amely főképen árvíznél végzett felszíni 4o mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. a keresztszelvény alakjának jellemzésére. 9. A tala.lvizszinmegflgyeléaek anyaga a víztani év szerint, vizgyüjtőterületenkint van csoportosítva. A november 1-ével kezdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hőnapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi középvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott, vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik,a lehetőség szerint az 5 és 10 éves átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszini vizek vizsziningadozásái által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban az összefüggések érzékeltetése végett, a közölt vízfolyás nevét és az attél való távolságát is feltüntettük. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt áttekintő térkép tájéko%tat;az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes mutató könnyíti meg. A talajvizsziningadozások többéves grafikonjait 1941-ig bezárólag az 1940.évi Évkönyv l.sz.mellékletében közöltük. Végül megjegyezzük, hogy ebben a kötetben nem közlünk vizzel borított termőterületekről kimutatást, minthogy 1960-ben sem árvíz, sem belvíz nem öntött el számottevő nagysága termőterületeket. Időjárási rész. 1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2.-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékmegoszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/30. évi átlagokkal valé összehasonlítás. 5. A csapadék járásáról 20 állomás napi csapadékmennyiségeinek rajza ad képet. A hő alakjában hullott csapadékot X-tel, az 1 mm-nél kisebbet ponttal jelöltük, a osapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk. 6. A havi és évi caapadékösazegeket 736 állomásról közöljük vizgyüjtőterületenkint csoportosítva.A táblázat megadja l./az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát^./párhuzamba állítja az évi összeget az 1901/1930 évi átlaggal /:törzsértékkel:/ és megadja az attól való eltéré- 11 -
