Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)

eét, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /:1 mm-nél nagyobb csapadékkal:/ és 4./ a 24 éra alatt hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérőállomáso- kat az Évkönyv végén betűrendes mutatóba foglaltuk és az észlelóállomások térképén ie feltüntettük.

7. A rajzban 20 állomás havi csapadékösszegeit tüntettük fel. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz és nedves volta, mert összehasonlításul az. 1901/30 évi havi átlagokat is felraktuk.

8. Külön fejezet tárgyalja a rendkívüli csapadékokat. A nevezetesebb rövididejű nagy esők illetve nagykiterjedésü országos esők felsorolását 4 térkép egésziti ki.

9. Az ábra a téli hótakaró alakulását tünteti fel 31 állomásról. Az állomásoknak az Adriai tenger feletti magasságát is közöljük. Az 1 cm-nél kisebb hóvastagságot ponttal jelöltük.

10. Az ábra 6 állomás hőmérsékleti adatait tünteti fel ötnapos és havi közepekkel. A tárgyév a- datai mellett összehasonlításul az 1901/30 évi átlagokat is közöljük.

11. A párolgás alakulását 16 állomás havi összegeivel szemléltetjük. Adatok hiányában 15 éves átlagokkal valé összehasonlitás csupán 6 állomásnál lehetséges.

Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszereken észlelt adatok nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. Minden ilyen irányú vizsgálatnál szem előtt tartandó, hogy a párolgási adatok - a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt - csak az ugyanazon az állomáson más időpontban mért adatokkal hasonlíthatók össze, más állomás adataival azonban nem.

Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat az Országos Meteorológiai Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá az "Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak. A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől szerezhetők meg. Az 1901/30 évi átlagos havi és évi csapadékokat dr.Ha- jósy Ferenc közölte a Vízügyi Közlemények 1934. évi 2. számában megjelent tanulmányában.- 12