Vízrajzi Évkönyv 55., 1950 (Budapest, 1952)
derszelvényeiméi feltüntettük, hogy a vízmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó A fontosabb mércékre vonatkozó adatközlést a legutóbbi évek vizhozamgörbéje és vízhozammérési adatainak közreadása teszi teljessé. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad, általános tervezések céljára azonban használható adatokat szolgáltatnak. Alsó szakaszok a kisvízi meder folytonoe változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevéabbé megbízható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Sörbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel.- Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal Jelölt adatai a görbétől jobbra,az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja a ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthetünk, azt teljes vonallal hozzuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltózások * miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatáea következtében /:visszaduzzasztás,leszívás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. 'Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizhozamgörbéje tartozik. A vízhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunai hidak még mederben maradt roncsainak duzzasztása oly mértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei és váci /:ebben az évben nem voltak olyan magas vízállások, hogy a roncsok duzzasztó hatása - mint az előző években - a nagymarosi vízállásokban is mutatkozott volna.:/ mércén észlelt vizállásadatokat 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /:Iásd dr.Bogárdi János:A budapesti du- nahidak roncsainak vizszinduzzasztása c. tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1946 évi kötetében:/. Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /:Lásd a 76.oldalon:/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük, amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az emlitett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet. 5. Vizálláagörbék. A fejezetben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé van - nak iktatva. 6. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. 7. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai.Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a dunai, illetve a tiszai hajózás általában igazodik /:Bécs, Sönyü, Budapest és Mohács; Szolnok, Csongrád és Szeged:/, Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi, a gönyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a Szolnok feletti és alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára Jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. 8. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt valamannyij a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kivánjuk tenni a vízhozam közelítő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait 10
