Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)
в./ ÉSZLELÉSI ADATOK ES FELDOLGOZÁSUK. I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következik: Vízjárás! rész. A vízjárás! rész 9 fejezetben foglalja össze az év felszíni- és talajvizviszonyaira, a megelőző tél jégviozonyaira, továbbá a Duna és Tisza gázlóira vonatkozó adatokat. 1. Bevezetésül mindenekelőtt a tárgyév viz.járási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését ■közöljük. 2. A vizmércehálózatról a vizmérceállomások vízrendszerek szerinti .jegyzéke tájékoztat. A kimutatásban a naponkint! táviratozó vizmérceállomásokat nevük aláhúzásával jelöltük meg. Az észlelóállomások hálózatának térképét és betűrendes mutatóját az Évkönyv végén közöljük. 3-4. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál a 3.fejezetben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:összesen 45 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást nyújtunk,mig a 4. fejezetben a többi, kevésbbé jelentős vizmérce észlelési anyagát részletes feldolgozás nélkül tesz- azük közzé. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szérint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. 'Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya, hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye,hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Kényelmetlenséget okoz az is, hogy a vizálláaadatok két fejezetben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden vizmérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vizmérce észlelési adatait. A kihagyott mércékre vonatkozó feljegyzések kézirata az Országos Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlédében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi-Lánchíd tengelyére vonatkoztatva is megadjuk.A tiszai vízmércéknél az 19'29/31.évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszínre jza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék "0"-pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelüle5
