Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)

téré vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges, hogy minden magassági adat mellett Jelöljük a szintezési alapfelületet. Jelöléseink a következők:

/Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/;

/V.O./ a Vízrajzi Osztály /:1886-1S28;/ szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki:/{

/F.sz«/ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság} /katonai/ a volt bécsi cs. és kir.katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság.

Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságat megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is,hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megköny- nyitsük.

A napi vlzállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közti nyári félévben a reggel 7 órai,egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában javitás nélkül közöljük. Ott, ahol az észlelés valamilyen okból szünetelt és a hiányokat a szomszédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni, a közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Áz évi legkisebb vízállást a szám aláhúzása /• *26 :/, az évi legnagyobb vízállást a szám három oldalról való körülkerítése /: | 45 j:/ emeli ki.

A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /-.Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két,illetve egy csillag jelöli az álló jeget»illetőleg a jégzajlást. :/az adatok bekeretezésével feltűnően kívánjuk jel8zni»hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.

A napi vlzállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások. /:Legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás.:/

A folyó vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /:legkisebb és legnagyobb vízállás;/,továbbá egy többéves periodus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozások miatt hosszabb időszak vlz- állásadatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, hogy a jellemző yizállások táblázatából a most érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni.

összehasonlításra ezúttal is megtartottuk az 1933/40 évtized jellemző adatait. Egyrészt,mert ez az évtized a bennefoglalt évek változatossága /:nedves, száraz:/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat»másrészt mert az 1944.és 1945.évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosz- szabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt ujabbkeletü összefüggő tízéves adatsorokat nem tudunk összeállítani.

A jellemző vízállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak:

LEY - legkisebb viz.A kérdéses mércén eddig előfordult legalacsonyabb vízállás. Változó meder esetében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vízállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét, amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot ia kiírjuk.

EV = kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vízállás. Pl,1931/40 évi KV : a jelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vízállás; 1946 januári KV: az 1946.év legkisebb januári mérceleolvasása.

KKV » közepes kisviz.Valamely hosszabb időszak kisvlzefnek számtani közepe. Megadja,hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek.Pl,1931/40 évi KKV:a megjelölt tiz esztendő évi leg- 6 -