Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)

kisebb vízállásainak középártéke./:Egyes hónapokra is számítható, pl.1931/40 szeptember havi KKV: tiz egymásutáni év szeptember ZV-einek középértéke.:/

KÖV * középvizállás.Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe. Pl.1946.évi KÖV: az 1946.évi 355 reggeli leolvasás középértéke.

NV « nagyviz.Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vízállás,pl.1946.májusi NV.

KNV « közepes nagyviz. Értelmezése olyan,mint a közepes kisvizé,pl.1931/40 évi KNV:a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.

LNV •= legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé.

ÁTV » átlagos viz. Az a mérceleolvasás, amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vízállás, mint ahányszor nem éri el. /:182*5 napos, vagyis az 50 £-os tartósságu vízállás.:/

ч

Mind a KV-nél és a IKV-nél, mind a NV-nél és a LNV-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli

vízre vonatkozó leolvasásokat, mert a jég a rendes vizlefolyási viszonyokat megzavarja és igy a szélsőséges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vlzszállitást. A jéggel befolyásolt vízállást vonalkeret jelzi. Pl. | LNV |: a legmagasabb jeges árvíz szintje. /: Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan,de a vízállást valamely lejjebb,vagy feljebb keletkezett jégdftgó vagy torlasz befolyásolta.:/

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű gyakorlati érték nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl.Budapestnél LNV -ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vízállás nem fordulhat előjDunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük,mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1883.1,1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /:40 cm :/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék "0"~pontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes "0"-pontokra vonatkoznak.A régebbi változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi Évkönyvünk 69-72. oldalán táblázatban foglaltuk össze.

Legújabban az 1943.és 1946.év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946 évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást.

Vízgazdálkodási tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a 3.fejezetben közölt gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. Az adatokat nemcsak a tárgyévre, hanem egy összehasonlításokra alkalmas hosszabb időszak /:általában évtized:/ átlagára is meghatároztuk és rajzban ábrázolva a tárgyévre vonatkozókat piros színnel, az összehasonlításul közölt görbéket pedig fekete színnel jelöltük. Az egyes hónapokra vonatkozó hosszabbidejü átlagokat helyszűke miatt nem közöljük, a tárgyév vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk. Évkönyvünk több egymásután! kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl. az öntözési időszakban vagy az őszi hajózási nehézségek, idején, - hosszabb idők átlagában is mennyi időn át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet.

A gyakorisági és tartósság! adatok számításánál minden esetben 10 cm-es vizállásközökkel dolgozunk, de néhány vízmércénél helyszűke miatt 10 cm-nél nagyobb vizálláaközökre adjuk meg az adatokat.

A fontosabb mércék mederszelvénye is szerepel az Évkönyvben a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra.A me- 7 -