Vízrajzi Évkönyv 54., 1949 (Budapest, 1951)

derszelvényeknél feltüntettük, hogy a vízmérce- vagy a közeli vizhozammérési szelvényekről van-e szó.

A fontosabb mércékre vonatkozó adatközlést a legutóbbi évek vízhozamkorbája és vizhozam- méréai adatainak közreadása teszi teljessé. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó vízhozamokat tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek.A tetőzésnél kapott mérési e- redményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthetünk,azt teljes vonallal huzzuk ki.A görbének azt a részét amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig,ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési e- redményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /:visszaduzzasztás, leszívás;/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a üelyzet pl. Csongrádon, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra 'emelheti a Ti3za vízállását anélkül, "hogy a hozam tényleg nagy lenne,s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vízhozam- görbéje tartozik. A vízhozam itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor.

Itt jegyezzük meg, hogy a "háború végén felrobbantott budapesti dunai hidak roncsainak duzzasztása oly nagy mértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei, váci és a nagymarosi mércén észlelt vizállásada- tokat 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /:Lásd dr.Bogárdi János: A budapesti dunahídak roncsainak vizazinduzzasztása c. tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1946 évi kötetében:/ Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /:Lásd a 74. oldalon:/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük, amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az említett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet.

5. Vlzálláagörbék. A fejezetben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé van - nak iktatva.

6. Külön tábla ad áttekintést a tél jégyiszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.

7. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai.Az ábrán a gázlók mélységét több fokozata csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a dunai, illetve a tiszai hajózás általában Igazodik /:Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács} Szolnok, Csongrád és Szeged:/. Külön rajz foglalja összs az oroszvár-gönyüi, a gönyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a Szolnok feletti és alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát.

8. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kívánjuk tenni a vízhozam közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait ás a vizszin esését, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők:- 8 -