Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)

jel 573 cm-rel tetőzött. Már előbb a reggeli órákban kárpát-ukrajnai területen Tiszabecs fölött, Tiszabö- kény határában a rohamosan áradó viz az 1930-as években épült balparti töltést mintegy 250 m hosszban át- szakitotta. A szakadáson átzuduló viz a Batár-töltést mintegy 4*5 km hosszban 15-20 cm-rel meghágta, majd a déli órákban a töltés két helyen mintegy 100 m hosszban átszakadt.A töltésen átbukó és a szakadáson ki- ömlő viz Magosliget, Uszka, Tiszabecs, Milota, Tiszakóród és Tiszacsécse határában, a Tisza-Szamosközi ár- mentesitő és Belvizszabályozó Társulat területén,mintegy 14,000 kát.holdat elárasztott. Az árviz következtében Tiszabecsen, üszkán és Tiszakóródon elpusztult 223 lakóház és 78 melléképület,továbbá megrongálódott 106 lakóház és 169 melléképület. Tiszakóród határába, mint az elöntött terület legmélyebb részére, lehuzó- dó viz nagyobbik része a tiszakóródi lakosság által a Tisza balparti töltésén engedély nélkül és meggondolatlanul létesített átvágáson, kisebb része pedig a tiszakóródi zsilipen át jutott vissza a Tiszába. A régi holtmeder fölötti töltésátvágás mintegy 120 m szélességben fejlődött ki és újjáépítése 1949 novemberében mintegy 190.000 forint költséggel 18,000 nf földmunkát igényelt.

Annak ellenére,hogy a tiszabökényi szakadáson nagytömegű viz ömlött ki, a Tiszabecs alatti szakaszon is meghaladta a vízállás az eddigi maximumokat és 31-én a délutáni órákban Tivadarnál a vízmérce fölött 400 m-rel 100 m hosszban, majd feljebb 1*5 és 2 km-re 20, illetve 30 m hosszban 'átbukó viz a töltést át is szakította. Ez utóbbi két kisebb szakadást sikerült elzárni, mig az előbbi helyen 31-én az éjféli ó- rákban a töltés robbanásszerűen teljes szelvényében átszakadt. A szakadás méretére jellemző, hogy annak 60 m-es középső szakasza a töltéskorona alá mintegy 12 m-re mélyült, vagyis a kimosott fenékszint a közeli vízmérce nullpontja alatt 4 m-re volt, valószínűleg elérve a régi feliszapolt mederfenék szintjét.A szakadáson kiömlő viz elöntötte Tivadar, Gulács, Tarpa, Hete, Fejércse, Károkpapi, Tákos, Jánd, Gergelyiugornya továbbá Gelénes,Vámosatya községek határait, majd a Csaronda-összekötő-csatornán át tovább jutott előre é- szakra és január 6-án a Csarondán át kárpátukrajnai területre tört át a viz Hetyen és Kisharangláb irányában. A Mátyus és Lónya községek határában továbbhömpölygő viz Lónyától északra Szalóka irányában szintén kárpátukrajnai területre jutott. Az első árhullámot, amely mintegy 27,000 kát.holdat elöntve alig jutott le Lónya határába, Tiszabecsnél január 9-én újabb árhullám követte. Ez az árhullám, kiömölve a tivadari szakadáson, amelyet még nem sikerült elzárni, tovább növelte az elöntött terület nagyságát. A második árhullám után, január 14-15-én a harmadik árhullám jelentkezett, amely az elöntött területet 36,900 kát.hold ra növelte. A kái-pátukrajnai elöntött terület nagysága ismeretlen.

A községek közül legtöbbet szenvedtek Tivadar, Gulács, Tákos, Jánd és Gergelyiugornya, amelyek váratlanul kapták a rendkívüli nagyvizet és komoly védekezésre nem is gondolhattak. A községek kénytelenek voltak magukat külön-külön védeni gyors ütemben emelt 50-150 cm magasságú nyulgátakkal, minthogy a tivadari töltéselzárás az ismétlődő árhullámok miatt csak 1аэзап haladt előre. A 15 község belsőségének védelmére mintegy 58 km hosszúságú nyulgát épült. Az okozott kár mértékére jellemző, hogy a három árhullám alatt 423 lakóház összeomlott és 277 pedig megrongálódott. Azonkivül a Beregvármegyei Vizszabályozó . és ir- mentesitő Társulat hidjai közül tönkrement 11 és megrongálódott több állami és törvényhatósági boltozott kőhíd. A kiömlött víztömeg egy része a tiszaszalkai határban lévő Szipa-zsilipen és a mellette lévő szivattyútelepen jutott vissza a Tiszába, legnagyobb része azonban a Csaronda-csatornán és a környező terepen kárpátukrajnai területre jutott, ahol az e'szenyi zsilipen a Tiszába, másik része pedig a Csaronda-Latorcán át a Latorcába folyt le.

A töltésszakadás mértékét annak 1948. március-május hónapokban történt helyreállítása jellemzi,a- mikoris 100,000 в? földet épitettek be, 1,520.000 Pt költséggel.

A fenti adatokat a Nyíregyházi Vizgazdálkodási Körzet Mátészalkai Szakaszmérnöksége bocsátotta rendelkezésre, mint utóda a Mátészalkai ír- és Belvízvédelmi Kirendeltségnek,amely 1948-ban a Tisza- Szamosközi /rmentesitő és Belvizszabályozó Társulat és a Beregvármegyei Vizszabályozó és Ármentesitő Társulat vonatkozó feljegyzéseit átvette. /:Helyszinrajz a 106.oldalon.:/

A Tiszán múlt év december végén keletkezett és még abban az évben megszűnt jégzajlást január első hetében újabb jégzajlás követte, amely azonban csak néhány napig tartott. Csak február második felében keletkezett újabb zajlás, amikor helyenként rövid időre meg is állt a jég. Március első napjaiban azonban

15 -