Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)

már ismét jégmentes lett a folyó. Az' óv végén a felsó szakaszon már november végén,lejjebb pedig decemberben megjelent a jég és december közepétől állójég borította a folyót.

A Duna és a Tisza mellékfolyói.

A mellékfolyók évi középvizállása néhány dm-rel alacsonyabb volt az előző tiz év átlagánál. Az é- vi legkisebb vízállások 1-2 dm-rel megközelítették az eddig- észlelt legkisebb vízállásokat'. A legnagyobb vízállások pedig 2-3 m-rel alatta maradtak az eddig észlelt legmagasabb vizszintnek. Kivételt képez a Her- nád, amelyen junius első felében levonuló árhullám Hidasnémetinél eddigit meghaladó vízállást eredményezett /:410 cm:/. A többi mellékfolyó kevésszámú nagyobb árhulláma is időben megegyezik a Duna, illetve Tisza áradásaival.

A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vízállásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A folyó

A mérceállomás

Középvizáilás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vízállás

1948

1938/47

1948

eddig ismert

1948

eddig ismert

n

eve

centi

méter

b e

n

Rába

Körmend

24

45t

300

490 /1925/-24-26 /1946/

Kapos

Kurd

25

72

187

477 /1947/-5-7 /1947/

Dráva

Barcs

164

201 +

454

652 /1876/

m

ГЛ/1947/

Szamos

Csenger

15

31

530

743 /1888/-81-96 /1946/

Sajó

Bánréve

65

88+

227

406 /1939/

14-37 /1908/

Hernád

Hidasnémeti

27

43 +

410

348 /1940/-15-42 /1947/

Kettős-Körös

Békés

48

130

560

862 /1919/-119-134 /1946/

Maros

Makó

61

65+

360

580 /1932/-42-78 /1905/

Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.

A f-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1938/47 évi közép nem volt számítható.

A mellékfolyókon az előző óv decemberében kezdődő és a hjjnap végére megszűnt jégzajlást január e- lején újabb jégzajlás követte s egy-két mellékfolyón helyenkint meg is állt a jég. A csak néhány napig álló jég rövid zajlással még január első felében eltűnt. A február második felében keletkezett jégzajlás,illetve állójég már március első napjaiban mindenütt megszűnt. Az év végén helyenkint már november utolsó napjaiban, de a legtöbb folyón csak decemberben kezdődött el a jégzajlás és a hónap végére már mindenütt megállt a jég.

A Balaton.

A Balaton középvizállása 1948-ban a siófoki vizmércén mérve 79 cm, mig a legnagyobb 94 cm, a legkisebb pedig 62 cm volt. A múlt év őszén megépült Sió-zsilip, amely a Balaton vizszinét kedvező, 40 cm és 120 cm vizálláshatárok között tartja, már ebben az évben a.kivánt mértékben szabályozta a tó vizszinválto- zásait s igy az előző évek vízállásaival való összehasonlítás megtévesztő volna. Tájékoztatásul közreadjuk hogy az 1910-től 1934-ig terjedő 25 év átlaga 103 cm, mig szélső vízállásai 157, illetve -36 cm volt.

A múlt évben keletkezett jégtakaró december végére el is tűnt, újabb zajlás csak február végén indult meg, amikor néhány cm-es jégtakaró is keletkezett. Néhány napos zajlás után azonban a Balaton már március első napjaiban jégmentes volt. Az év végén, december közepén megindult a jégzajlás s néhány nap múlva már összefüggő jégtakaró borította a tavat.- 16 -