Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)
Nevezetes езетепуе a Tisza vízjárásának az 1947/48 évi felső tiszai árviz, amely 1947.év utolsó napjaiban kezdődött és a Vásárosnamény fölötti szakaszon még abban az évben, a Vásárosnamény alatti szakaszon pedig 1948-ban tetőzött./:Az árvízre lejjebb még részletesen kitérünk.:/ A Vásárosnamény fölötti szakasz erre az évre eső legnagyobb vízállásai 90 fi körüliek voltak. A Vásárosnamény alatti szakaszon a felsőtiszai egymást követő 3 árhullám 85-90 fi-ов vízállással érte el csúcspontját. Ez a tetőzés a Szolnok a- latti szakaszon csak január utolsó napjaiban következett be. Az év legkisebb vízállásait október közepe táján észlelték 6-8 fi-os értékekkel. Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás neve 1948 1938/47 1948 1938/47 1876/1947 1948 1938/47 1876/1947 c ént i m étert e n 573 650x 883 923x 818 573 /1947/ 65 Ox 900 /1888/ 923х/1947/ 872 /1888/ Tiszabecs 9 ( -7 ) 456-80 1 -130 Pl301/1947/ Vásárosnamény 37 19-r 887 ! -168-198-224 /1923/ Tokaj 154 140 781-115-184-184 /1946/ Szolnok 152 164 + 784 880 894 /1932/-170-247-247 /1946/ Csongrád 96 120 742 890 929 /1919/ 1 -256-338-338 /1946/ Szeged 162 183 719 855 923 /1932/-145-245-245 /1946/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A r-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1938/47 évi közép nem volt számítható. Az x-szel jelölt vízállások a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelentik. A múlt év utolsó napjaiban kezdődő rohamos áradás átnyúlik ebbe az évbe és Szilveszter éjszakáján a tivadari gátszakadást okozta. Ezt az árhullámot még további két árhullám követte s igy a három árhullám egyesülve a Vásárosnamény alatti szakaszon 85-90 fi-ra emelte a viz3zintet. Az alsó szakaszon az ellapult árhullám csak a hónap legvégén tetőzött. A nagy áradást követő apadással február végétől 20-30 fi-oa vízállással állandósult a vizszint és csak április első felében vonult le egy jelentékeny árhullám, amely azonban a Tokaj fölötti szakaszon 45-50, mig lejjebb 60-65 fi-kal tetőzött. Az árhullám után megindult lassú a- padás mélypontját május végén érte el 15-20 fi-ов vízállásokkal. Junius elején ezt követő áradás már a hónap első harmadában elérte tetőpontját /:65-70 fi:/, A hónap végére a Tokaj feletti szakaszon 20-25,lejjebb pedig 35-40 fi-ig leapadt vizszint kis áradással 35-45 fi-os vizállás mellett - kisebb árhullámoktól megszakítva - állandósult júliusban és csak a hónap utolsó harmadában emelte 65-70 fi-та egy nagyobb árhullám. Ettől kezdve a folyó, kisebb megszakításoktól eltekintve,állandóan apadt. Az apadás mélypontját októberben éri el az évi legkisebb vízállásokat jelentő értékkel /:6-8 fi:/. Október végén az őszi esőzések következtében áradás indult meg és novembertől kezdve - egy kisebb árhullámtól megszakítva - a vizszint 10-15 fi- os vízállásokkal állandósult az év végéig. Jelentőségénél fogva részletesen kell ismertetnünk az 1947/48 évi minden eddigit felülmúló fel* sőtiszai árvizet. Az árviz okai, melyekre csak következtethetünk, de tényleges adatok nem állnak rendelkezésünkre, részben az 1947.év végén bekövetkezett rendkívüli meteorológiai viszonyok, továbbá az utóbbi évtizedekben a Pelső-Tisza mentén végrehajtott ármentesitési munkálatok, részben a kárpát-ukrajnai erdőgazdálkodás következtében a lefolyást tényező megváltozása. 1947.december első felének meleg és száraz időjárását 20-a körül váratlanul -9 - -18 C°-ig terjedő fagyok követték, melyeknek következtében a talaj mélyen átfagyott. Az átfagyott talajra karácsony táján az átlagot többszörösen meghaladó csapadék hullott /:Tiszabecs környékén az átlag kétszerese:/, előbb hó, majd december 28-29-én rendkívüli,15-16 C°-os,felmelegedéssel heves délnyugati szél kíséretében záporok a- lakjában. A nagytömegű hóból és záporokból keletkezett viztömeg hirtelen zudült le a Tisza völgyébe úgy, hogy Tiszabecsnél 30-án reggel már elérte a vizállás az eddig ismert maximumot.» 533 cm-t és még aznap éj- 14 '
