Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)
ményezte az év legmagasabb vízállásait. Az áradást kisebb árhullámmal megszakítva a hé végéig tárté apadás követte,amely azonban csak 40-50 #-os vízállásokban érte el mélypontját. Az apadást követő lassú áradás február közepén a januárihoz hasonlé magasságot ért el. Az utána következő apadás mélypontja már március első harmadába esik,amikor a vizállás elérte a tavaszi legmélyebb pontot. /:30-35 $:/ Az apadást követően március végén a februári árhullámnál alacsonyabb áradás után a Duna 35-45 $-os vízállások között állandósult kisebb áradásoktól eltekintve egészen junius végéig, amikor az egymást váltogató árhullámoknál már magasabb áradás keletkezett. Ez az áradás julius elején kisebb apadástól megszakítva tovább folytatódik és a hónap utolsó harmadában 78-80 5í-os vízállásokkal tetőzik,amely azonban csak a Paks alatti szakaszon érte el a januári árhullám magasságát. Az áradás után következő apadást csak augusztusban szakította meg egy jelentékeny árhullám s ezt követően megindult az őszi folyamatos apadás. A lassú,hosz- szu apadás mélypontját december utolsó harmadában érte el, amikor az év legkisebb vízállásai keletkeztek /:3-6 í:/’. December végén az alsó szakaszon megállott jég a Paks alatti részén kisebb vizszinemelkedést okozott, ez azonban a 20 $-ot sem érte el. A múlt év decemberében keletkezett gyenge .jégzajlás a hónap végére már meg is szűnt.Az igen enyhe télnek megfelelően a Duna egész januárban jégmentes volt s csak február végén jelentkezett újra kisebb zajlás, amely még ebben a hónapban meg is szűnt. Az év végén, december közepén megindult a zajlás, főleg a Budapest' alatti szakaszon s a hónap végén Mohácsnál pedig meg is állt a jég. A gázlóviszonyok az átlagos csapadéku évnek megfelelően kedvezőbbek voltak, mint az előző évben. Általában csak szeptember elejétől december végéig voltak hajózást akadályozó gázlók. Az alábbi táblázatban az egyes szakaszok gázlómélységeinek tartósságát összehasonlitjuk a hajózásra igen kedvezőtlen 1943 és 1947 évek gázlómélységeinek tartósságával, összehasonlításul közöljük az 1939/43 évötöd gázlómélységeinek átlagos tartósságát is. Szakasz Év, évötöd 20 18 16 14 12 10 dm-es és kiseb b mélység időtartama napokban Oroszvár-Gönyü 1948 100 86 56 30 1947 149 119 98 87 57 13 1943 92 62 13. 1939/43 66*6 36*2 15*6 1*6Gönyü-Budapest 1948 61 26 19 .1947 82 73 64 62 37 10 1943 145 107 62 32 23 8 1939/43 65*8 38*0 20*4 12*2 7*6 1*6 Budapest alatt 1948 25 19 14 _ mm • 1947 65 56 251943 41 32 16 7 • • 1939/43 13*8 14'4 5*2 1*4Az Oroszvár-Gönyü közötti szakasz 7 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet, 13 dm-t, Kisbodaknál és a Vajka III gázlóban mérték. A vízmélység 100 napon át volt 20 dm-nél kisebb. A gönyű-budapesti szakaszon 8 helyen mértek gázlót. Legrosszabbak voltak a gázlóviszonyok Istenhegynél, ahol 15 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 20 dm-nél kisebb mélység 61 napon át volt. A Budapest alatti szakaszon 10 helyen Jelentkezett gázló október közepétől december végéig tér\ jedő időszakban, mely alatt 25 napon szállott le a mélység a 20 dm alá. A legkisebb mélységet, 15 dm-t, Kalocsánál és a bajai hidnál mérték. A. Tisza. A Tisza 1948. évi vizjárását is átlagkörüli vízállások jellemzik. Igazolják ezt az alábbi táblázatban közölt mércék 1948. évi és 1934/43 illetve 1938/47 évtizedre számított középvizállásai. Az adatok összehasonlításából kitűnik,hogy a középviz szintje a Tokaj fölötti szakaszon 1-2 dm-rel az átlag fölött, a Tokaj alatti szakaszon pedig ugyanolyan mértékben az átlag alatt maradt.- 13 -
